Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

105 2. A csere (cambium) oly szerződés, mely által valamely dolog más dologért tulajdonul átengedtetik. Az átengedés elfogadott Ígéretet jelent, a melynek alapján a dolog átadása követelhető. A magyar törvények különösen a jószágcserére tartalmaznak részletes szabályokat, amelyeknek lényegéhez tartozik, hogy a cserélt dolgok értéke közt nevezetes különbség ne legyen,1 és hogy a cserélt dolgok a felek tulajdon dolgai.2 A jószágcsere vagy tiszta (cambium purum), a mikor mind a két fél csupán jószágot ád; vagy vegyes (cambium mixtum\ a mikor a jószágok értéke közötti csekélyebb különbségek kiegyenlítése végett az egyik fél pénzt is fizet pótlékül.3 Az utóbbitól meg kell különböztetni az álcserét (cambium simulatum), midőn az egyik fél nagyobbára pénzt kap, úgy hogy a csere színe alatt eladás lappang ; 4 vagy midőn cserének színe alatt ajándékozás történik.5 3. A vétel (emtio-venditio) az a szerződés, mely által valamely dolog meghatározott pénzösszegért (vételárért) másnak tulajdonúi átengedtetik. A cserétől tehát abban különbözik, hogy a vételár pénzben van megállapítva, a melyet a vevő pontosan fizetni köteles.6 De ha a fizetést elmulasztja is, e mulasztásból az eladónak nem az ügylet megszüntetésére, hanem csak a vételár megfizetésére származik keresetjoga. A vétel előfeltétele, hogy az a dolog, a melyet az eladó átruház, annak szabad rendelkezése alatt álló tulajdona legyen." 1 Tripartitum I. 73. A cserélt jószág értéke azonban nem épen azok terjedelmétől, hanem hasznától, jövedelmétől, vagy a használat nagyobb kényelmétől függ. Tripart: I. 70. §. 1. 2. v. ö. Wenzel i. m. II. k. 232. lap. 6. jegyz. alatt. 2 «Az érvényes szerződésnek egyik lényeges feltétele a teljesítés lehetősége lévén, oly csereszerződés teljesítésére, mely szerint a cserébe kapott ingatlannak az azt cserébe adó fél nem telekkönyvi tulajdonosa, az nem kötelezhető... (C. 1873. évi 8328. sz. Dvtár r. f., XI. 14. sz.) :{ Tripartitum I. 73. §. 4 «Ha a peres felek között ingatlanságaikra nézve szóbeli szerződés jött létre, azonban a helyett, hogy ez írásba foglaltatott volna, színleges adásvevési szerződés lett a cserélt dolog telekkönyvi átíratásának könnyebbítése végett kiállítva : e körülmény nem fosztja meg azt a felett, kinek birtoka e színlelt adásvevési szerződés alapján a másik nevére íratott, hogy a szóbeli csereszerződés útján néki jutott birtokra tulajdonjogát ne érvényesítse.)) (C. 1873. évi 1235. sz. Dvtár, r. f., IX. 208. sz.) 5 Tripartikim I. 71 Dec. ad. invalid. cambii. Előbbi törvényeink szerint az ősi vagyon elidegenítésének tilalma folytán a lappangó adásvevós is fontos volt ; ma már csak a lappangó ajándékozás bír jelentőséggel, mely által a törvényes osztályrész vagy a hitelezők jogainak csorbítása czéloztatnék. t; ((Adásvételi szerződésben kikötött vételári részlet, ha annak fizetése minden további feltétel nélkül köteleztetett, abban az esetben is megfizetendő, ha a vevő az általa megvett ingatlanra tulajdonjogát hibáján kívül álló, s általa meg sem szüntethető telekkönyvi akadály miatt be nem jegyeztetheti.)) (C. 1870. évi 2703. sz. Dvtár, r. f., VII. 107. sz.) Ellenben : «ha az adásvevési szerződésben kiköttetik, hogy a megvett ingatlant, az eladó a vevő tulajdonába bocsátani tartozik, a tulajdonjog korlátlan bekebelezése azonban telekkönyvi akadály miatt nem foganatosítható, a vevő sem kötelezhető a vételár megfizetésére.). (C. 1873. évi 70G6. sz. Dvtár, r. f., X. 294. sz.) 7 ((A nyilvánkönyvekbeli betáblázásra mindenekelőtt szükséges, hogy