Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)
Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja
104 a házszám és minősége, vájjon t. i. lakház, gyári épület, raktár stb.-e ? melléklendő továbbá a vázrajz, a melyen mind a birtokrészlet, a melyen az épület emeltetett, mind az épület fekvése kimutatandó. Ha az új épület becsértékének feltüntetése is czóloztatik, a becsár birói becslési okmánynyal igazolandó.1 A mikor pedig a telek az épitőnek válik tulajdonává, egyidejűleg a telek tulajdonjogának bekebelezését kell kérni, s e végből az erre jogczíműl szolgáló szerződést, egyezséget vagy birói Ítéletet is fel kell mutatni. Az épület kitüntetésére a fentebbi szabályok állanak. 6. Tulajdonszerzés élők közötti átruházás által. A közvetett szerzés első és leggyakrabban előforduló neme az élők közötti átruházás. Ez a felek között létrejött kötelmi viszonyon alapszik,2 a mely a tulajdont átruházó szerződés következtében létesül. Ilyen szerződések a következők: 1. Ajándékozás, mely által valaki a nélkül, hogy erre jogszerűleg kötelezve volna, másnak saját vagyonából ingyenes vagyoni előnyt juttat, és a másik ezt mint ingyenest elfogadja.3 1 Az eljárást az 1859. évi május 25-én 7159. sz. a. kelt miniszteri rendelet szabályozza. 2 A kötelmi viszony csak igényt nyújt a tulajdonjogra; nem teszi tehát a tulajdonjog szerzésének módját, és ennél fogva arra vonatkozólag a magyar jog szabályai az irányadók, és az osztrák jognak a kötelmi jogot tárgyazó része az ideigl. törvk. szabályok 21. §-a által fentartottnak nem tekinthető. Ezt, ha a most idézett §. kétséget engedne is, az 1861. év óta következetesen folytatott birósági gyakorlat minden kétséget kizárólag megállapította. Ezért tartjuk ezt különösen kiemelendőnek ,mert úgy látszik van ellenkező nézet is. így pl. Schnierer Gyula telekkönyvi rendtartásában e részben is kizárólag az osztrák törvény szabályaira hivatkozik, a mi arra enged következtetést, hogy azokat ma is feltétlenül — mint ilyeneket — alkalmazandóknak véli. 3 Törvényeink az ajándékozási szerződés iránt részletesen nem intézkednek, s azért csak az általános szabályok szolgálhatván e részben zsinórmértékül, az osztrák törvény ama speciális rendelkezése, mely szerint bizonyos esetekben az ajándékozás visszavonható, nálunk alkalmazást nem talál. A színlelt ajándékozás megtámadhatását azonban a birói gyakorlat megengedi, így kimondotta a legfőbb Ítélőszék, hogy : «Az atya által vagyonának egyik fiára holtiglani tartás kötelezettsége mellett történt átrubázása ajándékozásnak lévén tekintendő, az ilykép átruházott vagyonból a szükség-örökösök törvényes osztályrészüket követelhetik)). (3138/1871. sz. Dvtár, r. f., VII. 131. sz.) És: «01y vagyon-átruházási szerződés, melynek tartalma az átruházó ajándékozási czélzatáról tanúskodik, s e mellett vagyonértékével arányban nem álló csekély viszont-szolgáltatásokkal van összekötve, ajándékozásnak lévén tekintendő, a szükség-örökösök az átruházott vagyonból törvényes osztályrészt követelnek.)) (10387/1873. sz. Dvtár, r. f., XI. 23. sz.) Igen nevezetes és az ajándékozással rokontermészetű volt régi jogunkban az érdemdíjazás (inscriptio propter merita vei fidelia servitia), mely azonban ma már minden különleges jelentőségét elvesztette. Lásd erről bővebben Wenzel a magyar magánjog rendszere II. kiadás, 2. kötet. 338. 2. pont.
