Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)
Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja
103 b) Ha valaki saját anyagszereivel a tulajdonos tudta s akarata nélkül idegen földre épített, az épület a földtulajdonosé lesz. A jóhiszemű építkező követelheti a szükséges és hasznos költségek megtérítését, a roszhiszemű építkező megbízás nélküli ügyvivőként tekintetik.1 c) Ha az épület idegen földön és idegen anyagszerekkel készült, annak tulajdona ebben az esetben is a földtulajdonost illeti. A földtulajdonos és az építkező között ugyanazok a jogok és kötelezettségek keletkeznek, mint az előbbi pont szerint. Ha azonban a földtulajdonosnak az építkezésről tudomása volt, s attól a jóhiszemű építőt azonnal el nem tiltotta, nem követelheti sem az épület elhordását, sem az előbbi birtokállapot visszaállítását, hanem csak a beépített terület közönséges értékének megtérítését.2 Épület emelése esetében a telekkönyvi bejegyzésre nézve meg kell különböztetni, ha vájjon az épület a föld tulajdonosáé lesz-e, vagy annak tulajdona a felek között netalán létrejött megegyezésnél fogva, vagy más jogalapon az építkezőt illeti. Az a)—c) pontok eseteiben, valamint akkor is, ha a telektulajdonos saját anyagszereiből épített, az új épület telekkönyvi kitüntetése kérhető ; mely czélból a kérvényhez csatolandó az új építkezésekre való felügyelettel megbízott politikai hatóságnak abbeli bizonyítványa, hogy az építés valóban megtörtént, és ebben a bizonyítványban kiteendő az épület száma, illetőleg 1 Erre vonatkozólag a törvény azt rendeli, hogy abban az esetben, ha másnak túlnyomó haszna az ügyvivő eljárása folytán nyilvánvaló, akkor arra fordított költségeinek megtérítését követelheti (1037. §.); de ha a túlnyomó haszon nem világos, vagy ha az ügyvivő valamely idegen dolgon önhatalmilag oly nevezetes változásokat tett, hogy a dolog a másiknak arra a czélra, a melyre eddig használta, haszonvehetetlenné lesz, akkor ez semmi megtérítéssel sem tartozik, sőt követelheti, hogy az ügyvivő a dolgot tulajdon költségén előbbi állapotjába helyezze vissza,>vagy ha ez nem lehetséges, néki teljes elégtételt szolgáltasson. (U. o. 1038. §.) — Ha pedig valaki a tulajdonosnak érvényesen nyilvánított akaratja ellen, idegen ügyletbe avatkozik, vagy ily beleegyezés által a jogszerű meghatalmazottat az ügylet ellátásában gátolja : nem csak az ebből eredő kárért vagy elmaradott haszonért felelős, hanem tett kiadásait is elveszti, mennyiben az illető dolog természetben vissza nem vehető (u. o. 1040. §.). 2 Osztr. ptkv 418. í. Curia 1886. decz. 20. 5455. sz. (Márkus I. kiad. I. 31. 1.), 1889. jun. 6. 9798. sz. (Dtár r. f. XXIII. 219.). Igaz, hogy előbb ellentétesen is határozott: <>A telekkönyvi tulajtonost a tényleges birtok abban az esetben is megilleti, ha a birtokló által azért tartatik vissza, hogy a követelt telken levő épületet a birtokban levő alperes felperessel közösen emeltette ; mert a más telkén teljesített építkezés nem tulajdon, sem használat jogot nem ád, hanem legfeljebb a teljesített beruházások megtérítésére nyújthat igényt.» (C. 1875. évi 406. sz. a. Dvtár r. f. XIII. 95. sz.) A magyar Terv. a jó- vagy roszhiszemüségnek szintén nem enged befolyást a tulajdon kérdésének eldöntésénél. «Ha ingó dolgot másnak telkével bárki úgy egyesít, hogy ennek alkotó részévé válik a telek tulajdona kiterjed az azzal egyesített dologra» (622. §.). Ez kivétel nélküli szabály. A ki e szabálynál fogva jogot veszt, pénzbeli megtérítést követelhet az alaptalan gazdagodásra vonatkozó szabályok szerint (624. $.).
