Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

98 természetben felosztható, s így árverésre szükség nincs. Az utóbbi esetben az alperesnek a felosztás módozatait is elő kell terjesztenie. Irányulhat a kifogás arra is, hogy a felperes előadta osztályterv nem helyes ; ebben az esetben azonban más tervvel kell az alperesnek fellépnie. A felosztás módozataira nézve különben még a következő szabályok állnak : a) Szolgalmak, határjelek és közös okiratok fel nem oszthatók. A telki szolgalmak minden részest egyaránt illetik; az okiratok a legidősebb társtulajdonosnál maradnak, a többiek saját költségükre hitelesített másolatokat kapnak.1 b) Telkek osztályánál a kölcsönös határok a helyzet különbségéhez képest oszlopok, határkövek vagy czövekek által szembetűnő és változhatlan módon jelölendők ki. A folyók, hegyek és utak természetes határok.2 c) A véghezvitt osztályról okiratok készítendők, a melyeknek alapján mindegyik részestárs tulajdonjogát a neki osztályrészül jutott birtokrészre bekebeleztetheti,:í illetőleg ezt a részt, mint önálló jószágtestet, az anyatelekjegyzőkönyvből egy új telekjegyzőkönyvbe lejegyeztetheti. A közös jószág felosztása azonban harmadik személyek szerzett jogainak hátrányára nem lehet; az ezeket illető minden jelzálogjog, szolgalom és egyéb dologi jogok a maguk épségében fenmaradnak.4 Ha pedig a bíróság a közös vagyonnak árverés útján való eladatását rendelte el, az árverés és vételárfelosztás tekintetében ugyanazokat a szabályokat kell megtartani, a melyek a végrehajtási árverésre nézve állanak.5 1 Osztr. ptkv 844. §4 2 U. o. 845. §. :} U. o. 84(3. §. 4 Osztr. ptkv 847. §. Hogy a jelzálogos hitelezők meghallgatása mily esetben mellőzhetlen, azt már fentebb említettük. A. szolgalom a maga épségében marad ; és ha a szolgáló telket felosztják, a változás csakis annyiból fog állani, hogy az uralkodó teleknek nem egy, de két vagy több szolgáló telke lesz és hogy ez a telekjegyzőkönyvben kitüntetendő. Szintúgy épségben kell maradniok a személyes szolgalmaknak is. r> Ha az illető ingatlan semmi bejegyzéssel sincs terhelve, mi sem akadályozza, hogy a felek közös beleegyeztével az eladás a rendes szabályoktól eltérő, közösen megállapított más úton és módon foganatosíttassák. De oly esetben, a mikor a vagyon jelzálogilag terhelve van, a tulajdonostársak a végrehajtási árverés szabályaitól el nem térhetnek. Mert igaz ugyan, hogy a közösség megszüntetése következtében elrendelt árverés némileg az önkéntes árveréshez hasonlít; hogy az 1881 : LX. t.-czikk 204. §-a kétféle önkéntes árverést ismer, olyat, a mely a jelzálogos hitelezők irányában végrehajtási árverés joghatályával bír és olyat, a mely után a bejegyzett terhek a birtokon maradnak; és igaz, hogy ez utóbbinak esetében a 206. §. szerint a tulajdonos az árverési feltételeket maga állapítja meg s meghatározhatja azt az összeget, a melyen alúl az árverésen az ingatlan el nem adható. Tekintve azonban, hogy a közösség megszüntetése végett tartott árverés végre is a kénvszerárverés jellegével bír; és tekintve főleg, hogy ily árverés a vételárnak a