Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

99 Végrehajtás esetén, közös ingatlannak egyedül az adós tulajdoni hányadára intéztetik a végrehajtás, és rendszerint csak a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányadára rendeltetik el az árverés. Tekintettel azonban arra, hogy csekélyebb értékű ingatlannak eszményi részeért aránylagos és illő vételárt ritkán Ígérnek, ama szabálytól eltérőleg az egész ingatlanra rendeltetik el az árverés, a) mindig, ha annak kikiáltási ára a 4-00 Koronát meg nem haladja ; b) ha Budapesten oly ház és beltelek árvereztetik el, a melynek kikiáltási ára a 10.000 Koronát meg nem haladja ; c) ha oly ház és beltelek árvereztetik el, a melynek kikiáltási ára törvényhatósági joggal felruházott, illetőleg rendezett tanácscsal biró városban a 4000 Koronát meg nem haladja; d) ha más községben oly ház és beltelek árvereztetik el, a melynek kikiáltási ára az 1000 Koronát meg nem haladja.1 4. §. Tulajdonszerzés. «Czím és jogos szerzés nélkül — mond az osztr. polg. törvénykönyv 380. §-a — tulajdonra szert tenni nem lehet;» tehát az ingatlan szerzésénél is szerzési czím és szerzési mód szükséges. A szerzési czím kétféle értelemben vehető ; tágabb értelemben azt az okot értjük alatta, a melynél fogva jogilag lehetővé válik valamely dolog megszerzése ;2 szűkebb értelemben azt a jogi okot, melynél fogva a dolog birtokosától annak átadása követelhető.3 Szerzési módnak pedig azt a tényt nevezzük, a mely a czím által lehetővé tett szerzést közvetíti, a mely a szerzést érvényesíti.4 Ha a •czímet tágabb értelemben veszszük, úgy mint az osztrák törvény teszi: részesek közötti felosztását czélozza, ez a felosztás pedig csak kapcsolatosan a jelzálogos hitelezők kielégítésével eszközölhető : emez árverés az önkéntes árverésnek egyedül az első helyen említett neme alá subsumálható, mely pedig az 1881 : LX. t.-cz. 204. §-a szerint az ingatlanok végrehajtási árverésére vonatkozó szabályok szerint történik. 1 1881 : LX. t.-cz. 156. §-a. Lásd Imling i. m. 306. s köv. 1. 2 Ezen elmélet szerint ugyanis arra, hogy a tulajdon megszereztessék, annak jogilag lehetségesnek kell lennie ; sem a phisikai törvényekkel, sem a tételes törvénynyel ellentétben állnia nem szabad. Ez a jogi lehetőség, vagyis inkább az az ok, melynél fogva a szerzés jogossá lesz, a jogczím. Ehhez a szerző akaratjának és az azt valósító ténynek is kell járulnia. Ez utóbbi tény a szerzési mód. L. Zeiler: Commentar II. k. 156—157. 1. V. ö. Nippel: Erláuterungen des allgemeinen bürgerlichen Gesetzbuches III. k. 254—255. 1. 3 Winiwarter: Das österreichische bürgerliche Recht II. k. 143. lap. 4 V. ö. Stubenrauch i. m. I. k. 501. 1. Kirehstátter i. m. 177. 1. Winiwarter i. m. 143. lap. 7*