Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 87 — elhalt örökhagyónak nem maradtak gyermekei, s az örökhagyó már a ház közösségből kilépve szülei által kielégíttetett, utánna — netáni testvérei kizárásával — az ősi javakban egyedül az atya örököl, az anyát azonban e testvérek az e javakban, a szerzemény vagyonban való öröklésben pedig mindkét szülét megelőzik x). Tehát e törvények szerint az ősi és szerzeményi javak közötti különbség az öröklésre határozott befolyással van. b) a zürichi statútumok szerint a képviseleti jog a leszármazók örökösödésénél is ki volt zárva s a leszármazók a rokonsági fok közelsége szerint akképen örököltek, hogy az örökhagyóhoz közelebb fokban álló leszármazó, a távolabb fokban levő leszármazót (tehát a gyermek a másik elhalt gyermek gyermekeit, vagy is az örökhagyó unokáit) az öröklésből kizárta. Másodsorban Örökölt az atya, de az anya nem. Harmadsorban örököltek a fivérek és a nővérek ; negyedsorban a nagyatya, a nagyanya nem, ötödsorban a fivér gyermekei, és hatodsorban a nővér gyermekei 2). Tehát a fiág határozott előnyben részesült. c) a reinthali statútumokban szintén a fiág előjogával találkozunk, csak hogy más módon és más alakban. Lemenők nem létében ugyanis, melyeknél a képviseleti jog alkalmazást talált, először a szülék hivatvák az örökösödésre, és pedig olyképen, hogy az atya a vagyonnak 2/3, az anya pedig ^ részét örökli; s ha az atya vagy az anya már nem él, az elhaltat illetendett rész a legközelebbi rokonokra, vagyis az örökhagyó testvéreire száll, ha testvérei nincsenek, a nagyszülék örökölnek, és pedig 2/3 részben az apai, 1/3 részben az anyai nagyszülék. Ha ezek sem élnek, az örökség az oldalrokonokra száll, melynél arra való tekintet nélkül, hogy az atyai, vagy az anyai ágon rokonok-e, egyedül a rokonsági fok közelsége határoz, tehát az a szabály, hogy az atyai ágon való rokonok 2/3 részben, mig az anyai ág csak részben részesül az örökségben, az oldalagos rokonok öröklésénél már nem nyert alkalmazást 3). d) a svaiczi törvények között akadunk olyanokra is, melyek szerint a felmenők nem birtak öröklési joggal, s őket csak a vagyon J) L. Wasserschleben i. m. 183. lap. a) L. Wasserschleben i. m. 189. lap. 3) L. Wasserschleben i m. 207. lap.