Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 71 — egymásutáni öröklési jogára is alkalmazták, s viszont azt is kimondották, hogy oly esetben, ha az elhalt kielégített gyermeknek kielégített testvére létezik, utána a szülék és a házközösségben élő testvérek kizárásával, az örökség a kielégített testvérre, vagy testvérekre száll. x) Ez intézkedés azonban nem nyert általános érvényt, s a közösségi alapelvből nem is folyik, mert a kielégített gyermekek között nem áll fenn jogközösség, mig a családi szövetségben élők között a legszorosabb jogközösség létezik. 2) A vagyonközösség elterjedése egy más, igen sajátságos intézmény létesülésére is vezetett, mely »Einkindschaft« név alatt, különböző helyeken, különböző alakban s hatálylyal állott fenn, és az egyes statútumokban is különböző módon volt szabályozva. 3) Minthogy ugyanis az életben maradt házastárs az első házasságból származott vagyon feletti rendelkezésben igen korlátolva, s ez által a forgalom igen megnehezítve volt s másrészről még sem látszott czélszerünek őt a gyermekeivel való osztályra feltétlenül kényszeríteni, szükséges volt oly intézményről gondoskodni, hogy ismételt házasságra lépés esetén az özvegyen maradt házastársnak a vagyonnal való rendelkezés lehetővé, s így a szabad forgalom igényeinek elég tétessék. E szükségesség eredménye volt az: »Einkindschaft« intézményt', melynél fogva az első házasságból származott gyermekek jogköltelem (juris fictio) által, a második házasságból számlázottaknak tekintettek, vagy helyesebben, ilyeneknek jelentettek ki. Az »Einkmdschaft«, annak tulajdonképi lényegét tekintve tehát, nem más, mint az örökbefogadásnak egy bizonyos neme, melynél fogva a családba lépő házastárs, az első házassági kötelékből származott gyermekeket magáénak, vagy helyesebben, saját vérszerinti gyermekeivel egyenlőnek tekinti, általa tehát a gyermek és szüle közötti viszony származik, anélkül, hogy azok a különleges jogosítványok is össze lennének vele kötve, melyek a római » patria'potestas«, illetve az »adoptatio« folytán származnak. Az »Einkindschaft« folytán a gyermekek mindkét szüle törvényes örököseként ') Lásd erről bővebben Mittermayer 1. m. II. k. 429. s köv. lap. Beseler i. m. 607. s köv. 1. 2) Beseler i. m. 609. lap. 3) L. az erre vonatkozó irodalmat és statumokat felsorolva. Mittermayer idézett művében II. köt. 302. 1. 24) jegy. alatt.