Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 70 — jogászok figyelmét. ') E törvény szerint a férj halála után nem a gyermekek, kik még a védszövetségliez tartoztak, hanem a túlélő özvegy foglalja el a férj helyét a vagyonban, kire szállanak — mennyiben az korlátolt rendelkezési képessége mellett lehető — az elhunyt férj jogai, s ennélfogva a közösség fenntartására rendelt vagyon haszonélvezete is, minek fejében ő gyermekeit ellátni, ápolni, nevelni, és esetleg kiházasitani is tartozik. Ez az ős germán özvegyi jog (Witthum). A közösség azonban, valamint a most emiitett törvény szerint, úgy másutt is, hol az szokásban volt, csak azokkal a gyermekekkel folytattatott, kik a családi szövetség tagjai voltak, vagyis kik szüleikkel ház- és vagyonközösségben éltek. Mert a házközösségből joguk volt a gyermekeknek kilépni, mely esetben bizonyos kielégítést nyertek, mely kilépés esetleg egész örökségi részük előleges kiadásából is állhatott (Absichtung), s ez történhetett mindkét szülő életében is, vagy az egyik halála után. E kielégitést illetőleg azonban, az öröklési jogra való tekintettel, különböző viszonyok veendők figyelembe. A kielégített (ausgeradet, abgesichtet) gyermekek öröklési jogára ugyanis kiváló befolyással volt a házassági vagyonjog rendszere, tehát első sorban az, ha vájjon a vagyonegység vagy a vagyonközösség rendszere bir-e érvénynyel ? Ott ugyanis, hol a vagyonegység rendszere volt érvényben a kielégítés (ausstattung) folytán nem szűnt meg a kielégített gyermekek öröklési joga szüleik után, ha csak erről határozottan le nem mondottak, hanem csakis az a következménye, hogy osztály esetén az, mit előre kikaptak, beszámítandó. Míg ott, hol a vagyonközösség rendszere fejlődött ki, az az elv nyert érvényt: »Was in der Were verstirbt, erbet wieder die Were«, ebből kifolyólag a kielégített gyermekek, a szüleik után való örökösödésből, az azokkal házközösségben élő gyermekek által kizáratnak, sőt a házközösségben elhalt testvér után is csak abban az esetben örökösödnek, ha más közösségben élő testvéreik nem maradtak, mert a távolabbi rokonok előtt ők örökösödnek. Ez elvet némely statútumok megfordítva is, vagyis a kielégített gyermekek *) Vajkai i. m. 100. lap.