Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 69 — kosságáliak, vagy közvetlen tevékenységének befolyása a vagyonszerzésre felismertetvén, el kellett ismerni a házastársaknak a szerzett vagyonhoz egyenlő jogosultságát is. x) A házassági vagyonjog fejlődésére, s ezzel kapcsolatban a törzsvagyon-rendszer megszüntetésére igen nagy befolyást gyakorolt a házassági szerződéseknek mindinkább szokásossá vált alkotása is. E szerződésekben a házastársak, arra az esetre, ha gyermekeik nem lesznek, rendszerint kölcsönösen egymást tették örökösül, mely gyakorlat mindinkább terjedvén, sok helyen a kölcsönös öröklés, mint régi szokáson alapuló, kölcsönös megállapodás nélkül is gyakoroltatott, mig más helyeken a helyi statútumok állapítottak meg hasonló szabályt, mely utóbbi azon felfogásra vezetett, hogy a házastársakat egymás vagyonára közös tulajdonjog illeti. -) A házassági vagyonjog rendszerének, a dolog lermészetéből íblyólag, kihatással kellett lennie a házasságból származott gyermekek öröklési jogára is. A vagyonközösség elvéből kifolyólag ugyanis az egyik, vagy másik házastárs halála folytán nem lenne szabad megszűnnie azonnal a vagyon közös kezelésének, hanem a túlélő házastársnak gyermekeivel házközösségben kellene maradnia.3) Ez elv azonban nem nyert általános elfogadást, s ott is, hol elfogadtatott, az ide vonatkozó egyes statútumokban különböző módon volt szabályozva. Terünk nem engedi meg, hogy a különböző szabályok részletezésébe bocsátkozzunk 4), de azt még sem mulaszthatjuk el, hogy egyik népjognak bennünket azért is közelebbről érdeklő intézkedéseit röviden meg ne érintsük, mert e törvény az úgynevezett »Lex Bajuvarorum« állítólag Magyarországban is recipiálva volt, s melyre ennélfogva jeles jogtudósunk Vajkay is méltán hivta fel a magyar ') Zoepfl i. m. III. k. 130. 1. V. Ö. Mittennayer i. m. II. k. 362. lap. Walter i. m. II. kötet 152. lap. 2) A házassági vagyonjogról igen érdekes tanulmány Gerher értekezése »Erörterungen zur lehre vom deutscher ehelicker Grüterrecht« (Sammlung von Abhandlungen der jurid. Facultát zu Leipzig I. k. 289 s köv. lap.) melynek több jeles oldalait el kell ismernem, — habár különös a közszerzeményi jogra vonatkozó érveléseit egyátalán nem oszthatom. 3) L. erről részletesen Beseler i. ni. 604. s köv. 1. Ez intézmény eredetére s különböző alakulásaira nézve L. Mittermayer i. m. II. k. 425. s köv. 1.