Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

67 — szereztettek, a nőt illették, s a férj halála után az özvegy tulajdonává váltak (witueengerade).x) Más törvények ismét azt rendelik, hogy a férj halálakor a háznál található összes ingóságokból egy tömeg alakittassék, melyből a nőt bizonyos rész, — némely törvények szerint azok fele, mások szerint pedig azok harmadrésze — illesse. -) Némely törvények szerint e rész a nőt minden szerzeményből is megillette. b) ha a nő halt meg előbb, a férj csak a nő hozományát képező ingatlan vagyont tartozott kiadni a nő rokonainak, az ingók azonban a férj tulajdonai maradtak. 3) Csak később, midőn az ingó vagyon jelentősége emelkedett, állapíttatott meg a nő rokonainak az ingóságokban való öröklési joga, de akkor is csak a nő által a házhoz hozottakra, mig a szerzett vagyon ez esetben is a férj kizárólagos tulajdona maradt. 4) Ez időszakban tehát a német államokban nem volt tulajdonképi vagyonközösség, hanem vagyonegység (Grütereinheit), vagy vagyonegyesités (Güterverbindung), mely mellett a férje mundiuma alá kerülő nő a sajátja feletti rendelkezési jogától jóformán megfosztatik, s a férj gyámi fennhatósága alá kerülvén, önálló rendelkezési képességét, legalább annyiban, mennyiben az egyesitett vagyonból őt illető résznek és jövedelmeinek a házasság alatt leendő megcsonkítását eredményezné, elveszti. A nő tulajdonjoga tehát a házasság tartama alatt mintegy nyugszik 5), és csakis a házasság felbomlása esetén éled fel, midőn a házastársak vagyona alkatelemeire feloszlik s visszaszáll arra a félre, illetve annak családjára, kitől származott. 6) Kivéve azokat a kivételeket, melyeket fentebb előadtunk, E rendszerből, s illetve rendszer mellett fejlődött a vagyonközösség (Gütergemeinschaft) rendszere, melynek lényege abban 1) L. Bluntschli i. m. 2) L. Bluntschli i. m. 8) 9) 10) és 11) jegy. alatt közlött idézeteket. V. Ö. Mittermayer i. m. II. k. 357. lapon 25) 26) 27) és 28) jegyz. alatt idézett forrásokkal. 3) Mittermayer i. m. II. kötet 356. lap. *) Bluntschli i. m. 583. lap. 5) Zoepfl i. m. III. kötet 168. lap. c) V. Ö. Teleszky Istvánnak a IV. magyar jogászgyülésen tartott előadmányából. Évkönyv IV. folyam 2. r. 63. lap. 5*