Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 65 — vagyon rendszert fenntartotta, mig végre a teljes rendelkezési szabadság annak egészen véget vetett. A törzs és szerzeményi vagyon közötti különbség azonban inig fennállott is, csak is a vagyonnal való rendelkezés és nem a felmenők, illetve az oldalagos rokonok öröklési jogára s tekintve öröklési rendjére volt befolyással, mert az az elv, hogy a vagyon arra száljon vissza, a honnan az származott, Németországban csak kivételesen jelentkezett, s ennélfogva, különösen a városi jogok szerint, a vagyonnak mely ágtól lett származása az öröklési rend szabályozása befolyással nem volt, A törzsvagyon rendszer kötelékeinek lazitásához a családnak a városokban érvényre emelkedett fogalma és jelentősége is nem csekély mérvben járult, A városokban maguk a családok alakitottak egy nyilván felismerhető közösséget, s e közösség politikai jelentősége feleslegessé tette, hogy magának a családnak összeköttetése politikai czélok által szabályoztassék. A család feloszlásának lehetősége ugyan ez által könnyebbé vált, de egyúttal alkalom nyújtatott a családiság etnikai alapjainak szabadabb fejlesztésére. Az az egység, mely a családtagok valódi kegyelete folytán származott, több erkölcsi értékkel birt a csupán anyagi érdekek és jogi kényszer által erőszakolt összeköttetésnél. A nő megszűnt egyedül a család tenyésztésére szolgáló eszköz lenni, hanem társa lön férjének, kinek — mig a férj a vagyon kezelése s illetve az élelemre kellő források megszerzése körül fáradozott — a ház vezetése s főleg a gyermekek nevelése körül a családra nézve épen oly fontos szerepkör jutott, mint a férjnek a maga körében. Ez eszme felismerése hozta létre a házastársak teljes s a nőnek a férj irányában való helyzetére csak is annyiban korlátolt egyenjogúságát, mennyiben azt a gyengébb nemnek védelme igényli s mely helyzet egyszersmind természetszerűleg a férjet a család fejévé rendeli. A házastársak ilyképen alakult viszonya Németországban a házas felek vagyonjogi viszonyainak alakulására is kiváló befolyást gyakorolt1). E felfogás szerint a nő és férj egyenlően kötelezve volt a házasság terheiben részesülni, nem úgy mint a római jog szerint, mely i) Held i. m. TI. kötet 360. lap. ZLINSZKY MAGYAR ÖRÖKÖSÖD. JOG. 5