Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 47 — A köteles rész a római jogban tehát két különböző s egymástól eltérő minőségben nyilvánul. Alapja mindkét esetben az, hogy az örökhagyó tartozik bizonyos meghatározott személyeknek bizonyos részt hagyni s ha e személyeket megrövidíti, azoknak a kiegészítésre nézve az örökös ellen személyes kereseti joguk van; mig ha teljesen mellőzi, a végrendelet válik érvénytelenné; ez utóbbi esetben tehát nem csak materialis jogot ád a köteles rész a követelésre nézve, hanem formaszerinti öröklési jogot is; mennyiben ? szükség örökös a végrendelet megsemmisitése folytán, örökségi részére nézve formaszerint örökössé válik. A római öröklési jog fejlődésének vázlatos ismertetését ezzel befejeztük. E fejlődés vizsgálata sok tanulságost nyújt az utókornak. A római öröklési jog nem mesterséges úton és módon, nem természetellenes behatások által, hanem a társadalmi intézmények átalakultával párhuzamban fejlődött. A közvélemény szava, mely a praetori edictumok által tört utat magának, a birói gyakorlatban megelőzte a törvényt. Rómában nem a közszellemnek kellett a törvény után alakulnia, hanem a közvélemény kifejezése szolgált indokául a törvénynek. Ama külbehatások is, melyek a római jog fejlődésére tagadhatlan befolyással voltak, nem szolgáltak az idegen törvény vak átvételére alkalmul, hanem az idegen jogelvek és jogintézmények a hazai intézményekhez idomittattak s azokkal olyképen egyesittettek, hogy az idegen csemete sajátlagossága elenyészett a hazai növényzet között. így tagadhatlan, hogy a görög társadalmi és jogviszonyok a római jog fejlődésére lényeges befolyást gyakoroltak. A görögök meghódoltatása folytán származott közel érintkezés megismertette a rómaiakkal azok fejlettebb társadalmi életét és fejlett jogintézményeiket. Ezek önkénytelenül is átszivárogtak a római államba, mert elfogadásuk a haladó műveltség által volt indokolva.1) De ez elfogadás nem volt puszta reczepcziója az idegen törvénynek, hanem ') A görög jognak a rómaiak által történt reczeptiójára nézve igen érdekes fejtegetéseket tartalmaz : Ste.iu Zur europeischen Kechtsgeschiclite czimű értekezése. Orünhul folyóiratában : »Zeitschrift fül" das privát und öffentliche Recht der Gegenwart I. k. 730. s köv. lap.