Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 24 — delkezése alatt álló egész vagyon is & família elnevezés alá soroztatott. ») A római famíliát némely, és pedig tekintélyes tudósok is, '-) mint a családi tűzhely és szeretet példányát igyekeznek festeni, pedig ha azt elfogulatlanul a maga valóságában vesszük vizsgálat alá — aligha ily kép fog feltűnni előttünk. Mig egyrészről az atyai hatalom oly erős és szigorú, hogy az élet-halál jogát is magában foglalja, :>) hogy az atya gyermekeit rabszolgáknak — eladható dolgoknak — tekintheti, 4) másrészről a családi kötelékből való elbocsátás, az emancipatio által minden családi viszony megszűnik, és a iiú megszűnik fiú lenni. Nem találunk itt arra a józan középútra, melyet a keresztyéni felfogásban látunk, s mely szerint a gyermek függésben van ugyan atyjától, de e függés a szeretet láncza. Teljesen osztjuk tehát Tóth Lőrincznek azt a nézetét, hogy : »a római család már sem nem a természetes ős állapotban levő keleti, sem a harmóniai szépségben diszlő görög család, hanem valami szaggatott és ellentétes. 5) A római familia szervezetét tekintve, önkénytelenül felmerül az a kérdés, hogy mi történjék az ily családdal, ha a családfő elhal, mi történjék a család tagjaival és vagyonával ? A római famíliát összetűző hatalmi kötelék oly erős, hogy még akkor sem szűnik meg, ha a páter familias elhunyta folytán maga az eddig egyesitő hatalom elenyészett. Az eként önállóvá (patres ') V. Ö. Gans Erbrecht in weltgeschichtlicher Entwickelung II. kötet 34. lap. -') Így különösen Iheriny is (i. m. II. k. 185. 1.), ki azonban magával ellenmondásba jű, midőn más helyütt a végrendelkezési szabadság behozatalának indokait abban véli feltalálhatni, hogy a római familia civilis szervezete folvtán igen gyakran a legközelebbi rokon sem örökölt, ha nem állott a páter familias patria potestása alatt, mi a családi érzelmet annyira sértette, hogy e bajt a szabad végrendelkezés behozatala által vélték orvosolni (i. m. I. k. 206. s köv. lap). :!) Mely jog tényleg gyakoroltatott is. L. az erre vonatkozó idézeteket Puchtti Institutionen III. k. 129. 1. *) V. 0. Munzinger Erbrechtliche Studien, 8. lap. *) Tóth Lörincz id. ért. 313. lap. Hasonló nézetben van a római familia felől Munzinger is, ki is erről a többi között igy nyilatkozik: »Das Band ist nicht die Pflicht, die Obsorge und Erziehung sondern die Gewalt« Erbrechliche Studien (Basel, 1874) 8. lap.