Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 23 — A római család polgári vagy magánjogi értelemben (família civilis) lényegesen különbözött attól a fogalomtól, melyet ma a család alatt értünk. Ma a család születés és leszármazás folytán alakul, a római jogban azonban nemcsak ez volt a családnak egyedüli alkotó eleme, x) tagjai lehettek annak idegenek is. A család a rómaiaknál ősidőktől fogva egy önálló egységet képezett, mely felett a családfő akaratja uralkodott. A család az ő teremtménye; az ő szelleme, belátása és tekintélye intézi a család ügyeit, és pedig oly teljhatalommal, hogy a törvényhozás a családi tagok jogai s kötelességének szabályozásától tartózkodott s a család 5benső életének fejlődését magára hagyta. 2) A családfő (páter familias) rendelkezett a család tagjai és a család vagyona felett. A család egy tagjának sem volt saját vagyona, mert a mit bármi úton nyertek vagy szereztek, az a. család vagyonát képezte, s mint ilyen, a páter familias intézkedése alatt állott. A családfőnek jogában állott — azokon a családtagokon kivül kik születés folytán lettek a család tagjaivá s igy valamint a természet rendje szerint, úgy magánjogi tekintetben is a családhoz tartoztak — oly tagokat is felvenni a családba, kik annak tagjaival semmi természet szerint való rokon ágban nem állanak s ennélfogva csak magánjogi szempontból voltak a család tagjainak tekinthetők. Az ily viszony örökbefogadás (adoptio vagy arrogatio) által száimazott. Az örökbefogadáshoz azonban nem volt a családfő puszta akaratkijelentése elégséges, a kúriákban összegyűlt népnek kellett ehez szavazatával járulni, mely, miután a Pontifexek által a kellő vizsgálat teljesíttetett — adta szavazatát a szándékolt adoptio vagy arrogatio iránt. A római família civilis tehát vagy természet szerinti leszármazás folytán vagy örökbefogadás által rokonságban álló tagokból állott, melyek a Páter familias hatalma alatt állottak. Tehát a Páter familias neje, törvényes vagy örökbefogadott gyermekei, gyermekeinek hitestársai s ezek gyermekei stb., kik mind egy házban laktak — képezték a família civilist. 3) E mellett a családfő renJ) Vering id. művében 25. lap. 2) Ihering i. m. II. köt. 185. lap. !) Verivg i. m. 40, 1. V. Ö, Ihering i. ni. II. kötet s köv. lap.