Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

b) hogy a házasságtörő rósz életű nőnek vagyonáról intézkedni nem szabad, s minden vagyona férjére száll 1). c) Végre az is kimondatott, hogy a végrendelkezés a hitelezők kárára nem szolgálhat, és a hagyatékból mindenekelőtt az adósságok fizetendők ki, a fennmaradó rész pedig a végrendeleti végrehajtó és a városi esküdtek közbenjöttével az örökösök között örökségi részük aránya szerint méltányosan felosztandó. 2) 4. A jobbágyok örökösödése. Verbőczy hármas könyve a jobbágyok örökösödésére nézve is tartalmaz — habár részben hézagos — szabályokat. E szabályok szerint a jobbágyok örökösödésére is lényeges befolyással van a vagyon ősi vagy szerzeményi minősége. E különbség már a leszármazók örökösödésénél jelentkezik s leányok öröklési jogára kiváló befolyással van. Elv ugyanis, hogy a jobbágy fiai és hajadon leányai annak ingó s ingatlan vagyonában egyenlően örökösödnek 3); ha azonban atyjuk halála előtt kiházasittattak, csak is atyai ősi ingó javakból kapnak örökrészt, mely férjhez menetelük alkalmával, vagy ha ez akkor nem történt volna, az atya halála után volt kiadandó; ellenben, ha a javak az atya által szereztettek volna, abból csupán kiházasitást követelhettek; az ily javakban az öröklési jog kizárólag a fiakat, s azok elhunyta után a vérszerint való oldalrokonokat illeti4). A félvérek oly esetben, ha az atya első nejének elhunyta után ettől származott fiaival megosztozott, az eként kielégitett fivérek conquerantur, et id viciuis constituit, de bonis parentum tani mobilibus, (inam inmobilibus imo etiam deavicitio cuiuscunque materié ei fuerint, Lpso facto amittet, de debet de eisdem alienari omnino, parentes vero poteruul ipsam partém talis tdii dare, vei legare quibuscunque voluerint.« Cap. 142. ') »Homo habens uxorem fornatricem vei adnlteram non obstante, quod ipsa ves mobiles vei inmobiles marito aportaverit mulier testamentum facéré non poterit, quia omne jus, quod in dictis baereditatibus babuerit, mediante ipso facinore ut praemittitur amittit, et ipsae baereditates salvae in maritum conde.scendant. Cap. 125. 2) U. o. Cap. 138. 3) Tripartitum III. r. 29. cz. 4) U. o. 29. cz. 1. §. A bevezetésben ki mondott elv, mely a fiuk és bajadon leánj'ok között egyenlő osztályt rendel, s azon további intézkedés között, mely