Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

— 240 — után örökséget nem követelhetnek s az eként nyert vagyona felett tetszése szerint intézkedhetik •). A házasság tartama alatt szerzett vagyon közszerzeményt ké­pez, s ennek fele a férj halála után a nőt tulajdonjoggal illeti, '-) a közszerzemény másik fele a férj gyermekeire száll. Arra nézve, hogy ebben a részben osztozik-e az anya gyermekeivel, Verböczy nem tartalmaz részletes szabályokat, de a gyakorlat annál az elvnél fogva, hogy az országos törvényeknek, mennyiben alkalmazhatók, a jobbágyokra is ki kell terjesztetni, az áltslános szabályokat reá­juk is alkalmazta, s ennél fogva közkeresményeknek a férjet illetett részében, valamint a házasság alatti szerzeményekben is együtt osz­tozott az özvegy, ugy édes, mint mostoha gyermekeivel 3); ha gyer­mekek nem maradtak, a hitestárs örökölt minden szerzeményi va­gyonokban, akár a házasság tartama alatt, akár előbb szereztettek légyen azok 4). Az ősi javakban azonban az elhunyt szüle, s ilyenek nem létében oldalrokonai örököltek, s csak ha ily rokonok nem ma­radtak, örökösödött az özvegy az ősi javakban is, és pedig még abban az esetben is, ha az ősi vágjon a jobbágy telekbe lett beruházva s). Ha a jobbágynak semmi örököse sem volt, ingó javairól s szerzeményi ingatlanainak feléről szabadon rendelkezhetett , ez utóbbi javak másik fele azonban a földes úrra szállott 6). Megengedi a hármas könyv, hogy az atya, ha törvényes gyer­mekei vannak is, nevezhessen örököst, vagy helyesebben utóörököst, de csak oly esetben, ha a gyermek tizenkettedik évét még el nem érte, mely esetben a kinevezett örököst illeti a vagyon haszonélve­zete mindaddig, mig a gyermek serdült korát eléri; ha pedig e kor elérte előtt meghaláloznék, a vagyon a kinevezett örökösre száll T). a szerzeményekben a fiukat mondja csupán részesitendőnek, jelentkező ellent­mondás folytán kétely támadt az iránt, ha vájjon a fiuk alatt a hajadon leányok is értendők-e ? s azokat is illeti-e a szerzeményekben az örökösödés vagy sem ? L. erre Pergernek Verböczy magyar fordításában 158. 1. x) jegy alatt tett észre­vételeit. V. ö. Kövy i. m. 373. 1. J) Tripartitum III. r. 29. cz. 3. §. 2) U. o. 2. §. 3) V. ö. Kövy i. m. 392. §. 4) Tripartitum III. r. 29. cz. 2. §. V. ö. Kövy i. m. 400. §. 5) V. ö. Kövy i. m. 400. §. 6) Tripartitum III. r. 30. cz. 1. §. 7) U. o. 4. §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom