Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 122 — vagy hogy vagyona a végrendelet semmisége miatt a perek költségei által fog felemésztetni.« Korlátoltabb az a jog, mely az örök hűbér (fle tail) jószágok felett annak birtokosát illeti, mert ezek felett sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhetik. Még korlátoltabb joggal bírja a birtokos az úgynevezett kisebb hübért, melynél fogva valaki maga s örökösei részére valamely fekvő jószágra bizonyos feltételek alatt meghatározott jogot nyer. Mindezek a fekvőségek örökbirtoknak (estates of in heritance) neveztetnek, s velük szemben állanak azok a birtokjogok, melyek a birtokost saját (estate for life) vagy más (estate for the life of another) élte fogytáig illetik meg, ezeken kivül vannak még bizonyos számú évekre (estatex for years) és évről-évre (estate from year to year) adományoztatni szokott birtokjogok, melyek a jogosított halálával nem szállanak át örököseire. Az ingó javak jogi természete az ingatlanoktól lényegileg abban különbözik, hogy azok a hűbériség körén kivül esvén, azokról — habár időnként kisebb-nagyobb megszorítással — mindig szabad volt rendelkezni. Ily megszorítás volt p. o. II. Henrik idejében az a szabály, mely szerint az ingó hagyaték három egyenlő részre osztatott, melyek közül az egyik rész az egyenes leszármazó örökösökre szállott, a másik az özvegynek jutott, s csak a harmadik részről volt szabad rendelkeznie. Ha özvegy nem maradt, az örökhagyó az ingó hagyaték fele része felől intézkedhetett, másik fele gyermekeit illeti, ha sem gyermekek, sem özvegy nem maradtak, az örökhagyó az egész ingó vagyonról szabadon rendelkezhetett. Azonban e törvény egészen elavult, s ma már minden körülmények között teljesen szabadon rendelkezhetik a birtokos ingó vagyonáról. x) Ezek előre bocsájtása után áttérhetünk az angol örökösödési jog közelebbi részleteinek rövid megismertetésére. 1) A törvényes örökösödés. A hűbéri befolyások alatt fejlődött középkori angol örökösödési jognak alapelvei következőkben foglalhatók össze: a) A fiuk között az első szülött elsőbbségi joggal bir. Mig a régi jog szerint az egész hagyaték s még I. Henrik törvénye szerint is, legalább a szerzett vagyon minden fiu gyermek között egyenlően ') L. Bozóky i. m. 137 — 141. 1. V. ö. Gundermann i. m. 148. s köv. 1.