Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 123 — felosztatott. II. Henrik alatt már a lovag hűbéreknél az első szülöttségi jog feltétlen érvénye jelentkezik. Az egyszerű hübérnél ugyan még ebben az időszakban is a fejek szerinti osztály divatozott, de az első szülött joga e birtokra nézve is kifejezést nyert az által, hogy a jószág fejét (capital messtiage) ő nyerte osztályrészül, és többi testvéreit kárpótolni tartozott. III. Henrik alatt az első szülött előjoga már a közönséges hűbéreknél is törvénynyé vált, mely törvény Angliában a végrendelkezési szabadsággal kapcsolatban, mind e mai napig fenntartotta magát. Már VII. Henrik megkezdette a nagy birtoktestek elidegenítésére nézve fennálló korlátokat lazitani. VIII. Henrik még tovább haladott ezen irányban, megengedvén az allodialis birtok (socago) feletti szabad rendelkezést ; a forradalom alatt s utóbb II. Károly trónjának helyreállítása után e szabad rendelkezés megengedése általánossá lön.1) Igen jellemző, hogy a végrendelkezés e korlátlan szabadsága Angliában nem a családi kötelesség megsértése, hanem inkább a törvény kegyeletlen intézkedésével szemben, a szülői szeretet kifejezésére vagy is arra használtatik fel, hogy az örökhagyó szivének megfelelőleg minden gyermekei felől gondoskodik végrendeletében, s igy az elsőbb szülöttség törvényes joga által származó méltánytalanság ez uton orvoszltatik.2) b) Második alapelv: a férjiág előnye a n'őág felett, a nélkül azonban, hogy a nőág ki lenne zárva az öröklésből. A hübérrendszer követelményeivel,, melynél fogva a hűbéri szolgálatok teljesítésére a férfiak voltak kötelezve, e szabály teljes összhangban állott; de ez az előjog érvényét nem a hűbéri rendszer behozatalának köszönheti, mert az már a hűbériség behozatala előtt is számos germán jogokban helyt foglalt; igy volt az angoloknál is, és azért a hűbéri felfogás annál könnyebben nyert érvényt, mert az a nemzeti jogérzülettel megegyezett.3) c) Harmadik alapelv: a képviseleti jog elismerése, melynél >) V. ö. Roscher: National Oeconomie des Ackerbaues 303. 1. 2) Statistikai adatok szerint a végrendelet hátrahagyásával történt halálesetek száma a végrendelet nélküliekhez ugy áll, mint 8 : l-hez, s a hagyatéki vagyon értékére tekintettel, mint lo : l-hez. L. Munzinger Erhrechtlichen Studien 10. 1. 3) Gundermann i. m. 158. 1.