Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— US — illette. A vagyonközösség azonban nem volt a törvény által rendelt rendszerinti állapot, hanem annak létesítése a házastársak tetszésétől volt feltételezve s ekkor is csak annyiban létesülhetett, mennyiben azzal az elvvel, hogy az ősi vagyon a családnál maradjon, ellentétben nem állott. Ez okból e viszonynál is lényeges különbség tétetett az ősi és a szerzett vagyon között, s a családi vagyonban való öröklés biztosítására rendeltetett, hogy ha özvegy megy férjhez s gyermekei vannak, első férjének rokonai vizsgálják meg a férj vagyoni helyzetét s a közösség csak is azok beleegyezésével létesíttethetett J). Ha teljesen vagyontalan két személy kelt össze, az egyik fél halála után a túlélő elő fél a szerzett vagyon 2/3 részét nyerte tulajdonul. 2) b) Norvégiában. Első sorban a fiu örökölt atyja után, s ha az örökhagyónak fia nem volt, az atya örökösödött fia után; ebben az osztályban tehát a leányok ki vannak zárva; hanem előtérbe lépnek a második osztályban, hol együtt örökösödnek a fiuk fiaival, ugy, hogy ez utóbbiak öröklik a családi ingatlant, a leányok pedig az ingóságokat. Harmadik osztályban a fivér örökösödik ; negyed sorban jön az anya; ötöd sorban az atya testvére s a testvér gyermeke; hatod sorban az anya testvére, s a testvér gyermekei, és igy tovább; mindig annak az elvnek szem előtt tartásával, hogy a hasonfokon lévő férfi rokonok a nőket és a fiág a leány ágot az öröklésben megelőzi.3) A házassági vagyonjog az izlandihoz hasonló módon van szabályozva. Az isiandi és a norvég törvények az az elve, hogy a vagyon a család számára fenntartassék s azért abban a család örökösödjék, kifejezést talál abban is, hogy a végrendelkezés csak is az egyház javára van megengedve. Ez intézkedés természetes kifolyása, hogy e törvények a köteles rész intézményét, melynek a végintézkedési szabadság kizárása mellett sem értelme, sem czélja nem lenne, nem ismerik 4). c) Dániában első s főszabályul szolgál, hogy a gyermek csak akkor öröklésképes, ha meg van keresztelve. A törvényes öröklés a ') V. ö. Szókolay id. értekezésével. 2) L. Gans i. m. IV. k. 527. s köv. 1. a) L. Gann i. m. IV. k. 575. s köv. L *) V. ö. Bozóki/ a köteles részről L37. 1. , 8*