Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 116 — schonscheni és seelandi, továbbá a jüttlandi törvények által van szabályozva, melyekről külön kell röviden megemlékeznünk. Az első, vagyis a schonscheni és seelandi törvény szerint a lemenők minden más örököst kizárnak az öröklésből. E részben azonban különbség van Waldemár schonscheni és seelandi és Erick seelandi törvénye között, mennyiben az előbbi szerint az unokák oly esetben, ha csak egy gyermek maradt is hátra, nem örököltek, mig az utóbbi szerint az unokák a képviseleti jog alapján elhalt szüleik testvéreivel, vagyis az örökhagyó gyermekeivel együtt örökösödtek. A régibb jog szerint a nők az öröklésből egészen ki voltak zárva, a most emiitett törvények szerint azonban kimondatott, hogy a lemenők öröklésénél a nők a férfiakkal egyenlő öröklési joggal birnak. Ha lemenők nem léteztek, öröklésére nézve Seeland és Schonschen között az a különbség állott fenn, hogy Seelandban ily esetben a szülék, azaz az apa és az anya a testvérekkel együtt voltak az öröklésre hivatva olyképen, hogy a fiuk egy egész, a leányok pedig fél örökségi részt kaptak, a schonscheni törvény szerint azonban első sorban kizárólag az apa örökösödött, s ha ez nem élt, az öröklési jog az anyát a testvérekkel együtt illette. A nem különbsége s illetve annak az osztályrész nagyságára való befolyása e törvény szerint is helyt foglalt; kivéve az anyát, ki a férfiakkal egyenlő örökségi részt kapott. A fél és egész testvérek között az öröklésnél semmi különbség sem létezett. Ha sem szülék, sem testvérek nem maradtak, a további felmenők örökösödtek együtt az oldalági rokonsággal olyképen, hogy a közelebbi fokú rokon a távolabbit kizárta. A férfi és nő rokonok között az örökösödés e néniénél semmi különbség sem tétetett és azok egyenlő öröklési joggal birtak. A jüttlandi törvény szerint először örököltek mind a lemenők a képviseleti jog teljes alkalmazása mellett, Ha lemenők nem voltak, az atya örökölt, s ha az atya sem élt, az anya, ki a testvérekkel egyenlő osztályrészt kapott; azután következtek az oldalrokonok a hetedik fokig bezárólag. E törvény szerint általában elv volt, hogy a férfiak kétszer annyit nyertek örök-részül, mint a velük együtt öröklő nők. A házastársak öröklésére nézve mindenek előtt megjegyzendő, hogy az öröklött vagyonra nézve vagyonközösség helyt nem foglal-