Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

353 vei — ; tartozik azonban a földbirtokosnak ez által netán okozott kárát megtéríteni.1 Az úratlan dolgok tulajdonának megszerzésénél figyelmet érdemelnek továbbá: a) az oly dolgok, melyek be vannak falazva vagy el vannak ásva, s melyek tulajdonosa, az idő régiségénél fogva, ki nem nyomozibató.2 b) A tulajdonos által elvesztett, vagy más módon veszendőbe ment dolgok. Az oly, rég elrejtett, értékes dolgok, a melyeknek nincs tulajdonosa, illetőleg ki nem pubatolbató, kincsnek neveztetnek.3 Ha a talált kincs értéke nem baladja meg a 150 frtot, akkor felét a kincslelet belyének tulajdonosa, felét találó nyeri; 4 ba pedig a kincs ér­téke a 150 frtot megbaladja, akkor három egyenlő részre osztatik, a lelet­hely tulajdonosa, a találó és a királyi kincstár között. A mely talált dolog­nak pedig régészeti, tudományos, vagy műértéke van, arra nézve megtar­tási s kiválasztási joga van az illető helyi, vidéki vagy a nemzeti múzeum­nak s a kincsre jogosultak, a kincsnek megállapítható valóságos becsértéke szerint elégíttetnek ki.5 A ki a kincset gonosz szándékból eltitkolja, a maga részét egészen elveszti; ha pedig csak tudatlanságból teszi ezt, illető'­1 1894:12. t.-cz. 59. §. Ezen elv jut kifejezésre, a német ptkvben is; 1. 961—964. §vj. s Gareis i. m. 234. s köv. I. ; s 1. még a magyar ptkv. terve­zet 595. §. - A midőn a találó tudta, hogy ki rejtette el a talált tárgyakat, akkor azok nem tekinthetők úratlanoknak s tulajdonukat a találás által nem szerzi meg. C. 1876 jun. 27. 6105. sz. Dtr. r. f. XVI. 58. így Kelemen i. m. II. 50. 1. ;{ L. erre nézve Kelemen i. m. II. 33. §. ; — Csemegi K. A magyar büntetőtörvénykönyv javaslatának indokolása i. m.; s a törvény tárgyalása 1. Löw. Anyag-gyűjtemény i. m. II. 712. s köv. 1.; Galamb István. A régiség­leletek ügyének állami kezelése s az erre vonatkozó törvények és rendeletek. ArchfBologiai Értesítő. Budapest, 1886. ú. f. VI.; Az ingó műemlékek. Függe­lék az Archseol. Értesítő ú. f. IX. 1889. Önmagában véve kincs alatt bármely dolgot kell érteni, a mely akár külső anyagánál fogva, — akár pedig tudo­mányos s műbecsénél fogva értékes. Ezért nem csupán az arany s ezüst tárgyak tekinthetők kincsnek, hanem a sokszor igen nagy értékű bronz-, réz stb. régiségleletek is. így Ipolyi a büntető törvénykönyvnek főrendiházi tár­gyalása alkalmával Löw. Anyaggyüjtemény i. h. A közélet felfogása kincsnek rendszerint csak az arany, ezüst belértékkel biró tárgyakat tekinti ; s azon kir. leiratok s rendeletek —, a melyek ezen kérdéseket szabályozzák, s a melyeket a gyakorlat elfogadott s alkalmazott, első sorban az ily belértékkel biró tárgyakra nézve állapítja meg a szövegben foglalt rendelkezéseket ; azon­ban más tárgyak is azon szabályok alá esnek, ha megállapítható régészeti, valóságos becsértékkel birnak. 4 így egész általánosságban német ptkv. 984. §.; az értékre való te­kintet nélkül így a magyar ptkv. tervezet 612. ^-a is, azonban 1. ezzel szem­ben a 614. s 615. §§. — 5 C. 1S94 szept. 24. 4293. Márkus VII. 25—32. 1. az alsó birói íté­letek e részbeni helybenhagyásával becsértéknek, a kincs forgalmi, illetőleg­azon értékét vette, a melyért azt, mint concret régészeti mű stb. leletet ma el lehetne adni a megfelelő művásárlóknak, illetőleg piaczokon. Zlinszky-Reiner, Magyar magánjog. 8. kiad. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom