Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

84 A különválasztott csoportok elemei azonban belejátszanak egymásba, úgy, hogy ba pld. közjogi testületről van szó, azzal nincs kizárva az, bogy abban a magánjogi testület minősége találkozik a közjogi testület minőségével.'1 Ily testületek2 a) a törvényhatóságok,3 b) községek,4 c) az egyházi testületek, milyenek a bevett és elismert egyházak, illetőleg vallásfelekezetek egyetemei, d) az egyházközségek,5 e) káptalanok és szerzetek, illetőleg congregatiók,6 f) a különféle szellemi és anyagi érdekek előmozdítására s1 Az egész kérdésre 1. Kegelsberger i. m. 77. s köv. §§.; Gierke i. rru 62. s köv. §§. 2 Az 1885:23. t.-cz. 78. §. a vízi társulatok tagjainak felsorolásánál a testületeket a jogi személy fölemlítése mellett külön említi fel, holott ezek csak a jogi személy egyik categoriáját képezik. 3 Ezek az 1886 : 26. t.-czikkben foglalt 63 vármegye, 24 törvényhatósági joggal felruházott város, Budapest főváros és Fiume város és kerülete. Ezek tulaj donképi rendeltetésük szerint közjogi korporácziókat képeznek, feladatuk lévén az önkormányzatot és az állami közigazgatás közvetítését a törvény korlátai között gyakorolni. Ezen közjogi minőség mellett a magánjogi jogalany minőségét mutatják az 1886: 21. t.-cz. 5. §. b); 47. §. e) ; 50. §. 2-ik bekezdése. Pld. szolgálhat a C. 1892 febr. 12. 99751/891. sz., melyben kimondatik, bogy a regaledíj a fővárosnak tulajdonjogából folyó, tisztán magánjogi követelését képezi. Márkus I. 228. 1. — A jogi személyt, a testületet a vármegye, illetőleg város, mint ilyen képezi, nem pedig annak bizottságai, közgyűlései, a melyek csak közegei a törvényhatóság összességében jelentkező jogi személynek. 4 Kendezett tanácsú városok, nagy és kis községek; 1886: 22. t.-cz. A közjogi korporáczió minősége mellett a magánjogi jogalanyiságot mutatják az i. t.-cz. 21. §. c); 24. §. b), e) ; 25., 57. §§.; kifejezetten jogi személynek nevezi az 1888: 36. t.-cz. 2. §. 4. pontja a községeket. 5 Itt kiemelendő, hogy a kath. egyház nem képez testületet, hanem intézetet — Anstalt —, a mennyiben az egyház nem tagjai egyesülésén, hanem az isteni alapító akaratán alapul, attól vette szervezetét. Azonban már az egyháznak egyes nem természeti szervei és a czéljainak munkálására szolgáló szervezetek részint testületek, részint intézetek, illetőleg alapítványok. Érinthető itt még az is, hogy az ily egyes intézetek, testületek s alapítványok az összegyházzal szemben is önálló jogalanyisággal vannak felruházva s ezért is az ezekhez tartozó vagyonok s vagyonjogok tulajdonjoga ezen jogalanyokat s nem az összegyházat illeti meg. L. pld. Meurer i. m, Begriff etc. d. heiligen Sachen vagy Hussarek H. Katholische Kircher Kirchenvermögen, az Österreichisches Staatswörterbuch (Ulbrich-Mischler) 17. füz. 374. s köv. 1. U. o. a külföldi irodalom. Osváth Imre. Jogi személyek telekkönyveinkben. Telekkönyvi Szaklap. 1891. 1. s köv. sz. Szeredy József. Egyházjog. Pécs, 1883. II. k. 1567. 1. — L. még példaképen C. 1887 máj. 24., 25. s 26. 2526. sz. közölve Fod or es Márkus. Polgári törvénykezési rendtartás. I. 227. s köv. 1. —, a mely kiemeli, hogy az egyházközségnek korporativ minőségénél^ fogva az egyházközség, mint jogi személy létezni fog az utolsó azon egyházhoz tartozó lakásban is. — 6 A káptalanok székes, vagy társas káptalanok. L. ezekre nézve Kelemen i. m. 254. s köv. 1.; Frank i. m. 146. s köv. 1.; Szlemenits i. m. 45. s köv. 1. — a káptalan vagy szerzetes egyesület egy törvényes test. A szerzetesekről — értve a tulajdonképeni szerzeteket s congregatiókat is — törvények, s kir. rendeletek intézkednek. Ilyenek: 1715. 102., 1723. 96., 1729. 50., 1741. 65., 1765. 42. A kir. rendeletek közül főleg a szervezetre nézve az 1647 július 24-én kelt intimatum említendő. L. Kelemen i. m. 256. 1.; Frank