Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
85 •ezek czéljából alakult társulatok és egyletek; a kereskedelmi társaságok némely fajai; a gazdasági egyesületek; vizi társulatok, g) a testületként szervezett közbirtokosságok.1 Vannak oly szervezetek, a melyeknél a testületi és intézeti jelleg egyes vonásai találkoznak, itt a határozó az lehet, hogy megállapítható-e az, hogy a szervezet, tehát a jogalanyiság viselője valamely a szervezeten kívül álló akaraton alapul, vagy pedig többeknek egyesülése s ezen egyesülésben kifejezésre jutó akarata hozza-e létre a szervezetet? Ezen elvek alapján lehet megállapítani pld. azt, hogy a tudományos akadémia, vagy a tudományegyetem testületet vagy intézetet képez-e ? i. m. 150. 1. ezeknél az egyes tagok jogai külön felsoroltatnak a testületet illető jogok mellett. 1 A közbirtokosságot régebben egyik irónk sem sorozta a jogi személyek közé, újabban azonban jogi személynek tartja Herczegh i. m. 165. 1. Ellene Jancsó György. Közbirtokosság. Jog. 1889. 137. s köv. 1. A testületként szervezett közbirtokosság tényleg képezhet jogi személyt, mert itt a közbirtokosság mint önálló jogalany szerepel, tekintet nélkül tagjaira, holott ily szervezet hiányában a közbirtokosok csak közös tulajdonosok, a kik közös érdekű ügyeiket esetleg külön megbízottak által, vagy külön e czélra tartott gyűléseken intézik. C. mint semmitősz. 1878. 15937. sz. Dtr. r. f. kimondja, hogy a testületi szervezettel nem biró közbirtokosságnál az egyes közbirtokosok csak mint magánegyének jöhetnek figyelembe. C. 1887 szept. 14. 39646. Dtr. 18. köt. 79. szerint a közbirtokosságot képviselhető gazdaközönség egy része által adott meghatalmazás nem ad jogot a közbirtokosság nevében való föllépésre, ha nincs igazolva, hogy a közbirtokosság, mint jogi személy szabályszerűen alakult meg. C. 1887 máj. 4. 6781. sz. Márkus i. m. II. k. 93. 1. •—• szerint az, a ki a birtokossággal, mint testülettel áll jogviszonyban, esetleges követeléseit is csak ez ellen érvényesítheti, ellenben nem a vele személyes szerződési viszonyban nem álló egyes birtokosok ellen. C. 1883. 4938. sz. a közbirtokosok testületté alakulása után, a közbirtokossági testület közegei magát a közbirtokosságot képviselik; így a közbirtokossági elnök által, a közbirtokossági pénztárnokokkal, a közbirtokosság nevében vállalt egyetemleges kötelezettség tekintetében a C. 1898 márcz. 10. 3. I. G. sz. Fabiny i. m. III. köt. 288. 1. A volt úrbéres birtokosok összessége, a volt jobbágyközség is jogi személyt képezett, a mely jogalanyiság s magánjogi jogi személyiség törvényen alapult. Az 1836 : 9. t.-cz. szerint a jobbágy birtokosok községet képeztek, a melynek külön bírái és esküdtei voltak. Ezen községek az italmérést csak mint község gyakorolhatták, az egyes úrbéresek azonban nem ; 1836 : 6. t.-cz. 2. §. Ezen alapon mondta azután ki a C. t. ü.h. 1891 jan. 13. 51. sz. a., hogy az úrbéri italmérési jogért megállapított kártalanítási összeg, mint a volt jobbágyközségre átruházott, ezen község czéljaira és szükségleteire rendelt vagyon, és nem az egyes jobbágyoknak engedélyezett egyéni jog, a volt úrbéres birtokosok részére ugyan, de a jelenlegi politikai községnek adandó ki kötményezett kötvényekben. A debreczeni ítélőtábla 1892 máj. 14. 2. sz. t. ü. h. — Igazs. Közi. I. köt. 285. s köv. 1. — kimondja, hogy a volt úrbéresek az ily kártalanítási eljáráshoz egyénenként nem idézhetők meg, hanem a községi biró képviseli őket, mert a volt úrbéresek közönségét érdeklő úrbéri ügyekben a községi biró a volt úrbéresek törvényes képviselője; a C. 1899 jan. 10. I. G. 452 898. sz. Fabiny i. m. IV. 248. 1. általános szabályként mondta ki, hogy a volt úrbéreseket összességükben érdeklő peres ügyekben, törvényes gyakorlat szerint a község bírája képviseli.
