Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
81 A jogi személy neve alá foglalt szervezetek pedig birnak ezen minőséggel, a mit nem gyöngít azon körülmény, hogy nem lehetnek oly jogviszonyoknak, pld. családjogoknak alanyai, melyeknek alapját s feltételét az élő ember léte képezi, miután az élő ember, a természetes személynél is fordulhatnak elő oly körülmények, a melyek kizárják annak lehetőségét, hogy oly jogviszonyoknak alanyai legyenek ; így pld. a cselekvőképtelenek nem köthetnek házasságot; azonban ezeken kívül az ily jogi személyeknél sincs kizárva az individuális személyiségi jogoknak léte sem ; a milyenek pld. a névhez, czimerhez való jog. letek három főcsoportba foglalhatók : 1. azon elmélet, mely a római jogi felfogás alapján állva, abból indul ki, hogy magánjogoknak alanya csak természetes személy lehet, a minek természetes következménye az, hogy mindaz, a ki, vagy a mi nem természetes személy, tehát csak úgy szerepelhet, mint magánjogok alanya, ha fictio segélyével úgy tekintik, mintha személy s a természetes személyhez hasonló lenne — így főleg Savigny —, s ezen fictiotheoria máig is, bár különböző formában, nagy elterjedésnek örvend ; — 2. azonban annak megfontolása, hogy a fictio nem képes a dolgok valódi állapotát, a tényleg létező viszonyokat megváltoztatni, és nem képes sem javakat költeni, sem jogalanyt teremteni ott, a hol ilyen tényleg nem létezik, vezetett az elméleti nézetek azon második csoportjához, a melyek a jogi személy neve alá foglalt formatióktól megtagadják a jogalany minőséget, miután szerintük léteznek jogok és kötelezettségek jogalany nélkül is; az egyes természeti személy czéljaira vagyon mellett — mely pertinet ad aliquem — létezik oly vagyon, a mely nem egyesnek van alárendelve, hanem ettől független czélra szolgál — pertinet ad aliquid —, mint czélvagyon senkié, de valamely czélra van rendelve — ezen czélvagyon-elmélet legerősebb képviselője Brinz. Lehrbuch d. Pandekten. 3. kiad. I. k. 224. s köv. L, — a melynek alapján azután mások mégis bizonyos jogalanyt vettek föl, a mennyiben pld. a jogalany nélküli czélvagyont jogalany szerepével ruházzák fel; mások a vagyon kezelőit ruházzák föl a jogalany minőségével; Ihering pedig Zweck im Eecht I. k. 454. s 551. 1. mindazokat a czélvagyon alanyainak tekinti, a kiknek élvezetére van rendelve azon vagyon. Nálunk legújabban Zsögöd. Fejezetek kötelmi jogunk köréből, Bpest, 1897. 112. s köv. 1. ezen elméletet fogadja el és alkalmazza; szerinte minden igazi alanytalan érdekű modus jogi személy; azon vagyondarab, mely jogi oltalom alatt áll, a nélkül, hogy valakié lenne, eo ipso nem más, mint az, a mit a jogi személy szólásmódja fed ; ezért jogi személy minden tér, utcza, jogi személy a Deák-szobor, mindezek a speciális rendeltetés, a közhasználat birtokában, s használatában állanak. Ennek az a következménye, hogy pld. ha a Deák-szobor javítás végett leemeltetik s ekkor a város ellen vezetett végrehajtás alkalmával ingóként lefoglaltatik, akkor az igénypert a Deák-szobor nevében kell indítani; épen úgy, ha valaki tulajdonjogának fentartásával ingatlanát köztérnek ajánlaná, utóbb pedig a hitelezők, vagy a kötelesrészében megrövidített személy megtámadják az ügyletet, ekkor voltaképen maga a tér lenne az, a melyet a kötelezettség terhel a kapottak erejéig a követelés kifizetésére, vagy a törvényes felerész kiegészítésére, illetőleg a kielégítés tűrésére. A város maga mint magánjogi alany szerepel, mint az ajándék elfogadója, másfelől azonban mint a köztér használására feljogosított mindenki jogainak kézbentartója. — Maga a kiindulási alapul szolgáló elmélet teljesen téves, mert nem létezhetik jog jogalany nélkül, miután a jogi uralom, a hatalom akaratot tételez fel, a mely a vagyonba a legmerészebb fictióval sem vihető bele ; de különben is lehetetlen nem látni, hogy ha a czélvagyon valamely czélra van rendelve, annak szolgálni van hivatva, akkor azon vagyon objectum, tárgy, a mely felett van Zlinszky-Reiner, Magyar magánjog. 8. kiad. 6
