Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

82 Jogunk nem intézkedik a jogi személyekről elvileg és általánosságban, mivel azonban a természetes személyektől különböző jogalanyok tényleg léteznek, mégpedig reális valóságban, azért az ezekre vonatkozó szabályokból kell az általános alapelveket levonni.1 jogi hatalom és uralom, de a mely maga nem gyakorolhatja azt; de a különbség az egyes czéljaira szolgáló vagyon és az ily czélvagyon között csak quantitativ, azonban lényegileg semmi; magát az ily vagyont nem illetik jogok és kötelezettségek, hanem arra vonatkozólag állanak fenn jogok és kötelezettségek, a melyek előnyei azon vagyon javára esnek, és a mely vagyon a kötelezettségek kielégítésének eszközét képezi. — Zsögöd is ezen jogalany nélküli jogok elméletének alapján áll; az általa értékesített példákban azonban a valóságban mindenütt előttünk áll a jogalany, s ezzel szemben a czélvagyon csak mint objectum szerepel, a mely a maga materialis minőségében nem personificálható olyképen, mint ezt Zsögöd teszi, a midőn az utcza s a tér ellen engedne petitorius, vagy possessorius pert; vagy a Deák-szobor nevében engedne igénypert indítani; épen oly kevéssé lehet jogalany a személytelen érdekű czél, rendeltetés, modus, a mely szintén mint jogi személy van itt kiemelve. Mert hisz valamely utcza vagy tér csak a község tulajdonát képezheti — 1. pld. 1881 : 41. t.-cz. 21. §. — ; valamely szobor, műemlék felállítása s elhelyezése köztéren csak úgy lehetséges, ha előbb megállapíttatik oly szervezet, a mely mint állandó berendezés kezeli azt, épen így van ez bármely sub modo történt ajándékozásnál, legyen a modus, a rendeltetés meghatározott körű, vagy határozatlan kiterjedő személyek érdekében, itt is az állandó berendezés a feltétel, a mely azután a kitűzött czél érdekében működik, s a melynek az ú. n. czélvagyon csak a czél elérésére szolgáló egyik eszköze. De a czél, vagy a vagyon élvezésére jogosultak sem képezik a jogalanyt, mert hisz, hogy az utcza vagy tér példájánál maradjunk, magának az utczának, térnek van tulajdonosa ; a servitus, a mindenkit megillető használat joga minden egyest megillető jog, épen úgy, mintha valaki magántulajdonán, pld. a budapesti különböző bazárokon, megengedi mindenkinek az átjárást ; csakhogy míg utóbbi esetekben minden egyesnek megvan a magánjogilag érvényesíthető igénye a használatra ; s az egyes igényének érvényesítését kizáró esetekben ott van az állandó szervezet, addig a közhasználatban álló dolgok közigazgatási szempontok szerint eldöntendő használatban állanak; 1. e részben lent A dolog magánjogi jogtárgy minőségének korlátozásai cz. szakaszt. S épen az itt érintett okok vezettek a 3. csoporthoz, a mely a jogi személyben reális létű jogalanyt vesz föl, s a melynek felel meg a szöveg álláspontja. — L. még az egész kérdésre nézve A. Frankén. Lehrbuch d. deutschen Privatrechts. Leipzig, 1894. 11. s 12. §§. 1 A hazai jogirodalomban először Frank foglalkozott a jogi személyekkel általában. Principia Juris Civilis Hungarici. Pest. 1829. cz. latin munkájában I. 104. 1., majd az i. magj^ar munkájában I. 98. s 138. 1., kit lényegileg Wenzel is követ. A régi irók, pld. Georch i. m. 60. s köv. 1. Kelemen i. m. 278. s köv. 1., úgy az újabbak közül is többen, pld. Suhayda és Knorr is a jogi személy lényegének általános meghatározása helyett a köztestületek szervezetének részletes ismertetésére szorítkoznak, habár már Georchnól is látjuk a magánjogi jogalanyisággal járó jogosítványok előadását. Ezen álláspontok áttekintésére 1. Vécsey Tamás. Emlékbeszéd Wenzel Gusztávról. Budapest, 1894. (Akadémia) 61. 1. — A magyar magánjogi törvénykönyv előbbi tervezetének általános része a jogi személyeket általános szabályozás tárgyává kívánta tenni. L. erre nézve Jellinek i. m. Észrevételek stb. 58. s köv. 1. Ellenben a most közzétett ptkv. tervezete — mint ez már érintve volt — a jogi személyre vonatkozó általános szabályozások mellőzésével az egyes személyek mellett — a német ptkv. mintájára — egyesületekről s az alapítványokról kiván szólani, érintetlenül hagyva a gazdasági czélú egyesü-