Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

73 F) Az állampolgárság .x Az állampolgárok (honfi, regni cives, veri hungari, membra regni, indigenae, regnicolae, incolae) és az idegenek (külföldiek) közötti lényeges különbségek első sorban közjogiak,2 azonban magánjogi szempontból is léteznek lényeges különbségek az állampolgárok és idegenek között, a mennyiben az idegenek több, a magánjog körébe tartozó jogosítványban csak a viszonosság feltétele alatt részesülnek, s viszont több élvezetéből a retorsio alapján záratnak ki,3 habár elvi szempontból az állampolgárság hiánya ma már a magánjogok szerzésének és birhatásának nem akadálya. Ezen elv alapján az idegenek ma ingatlanokat szabadon szerezhetnek,4 a külföldieknek szellemi tulajdona is törvényes védelem alatt áll, het a ki erkölcsi tekintetben alapos kifogás alá esik, vagy botrányt okozó erkölcsi életet él. 1883 : 1. t.-cz. 1. §. b) 1886 : 22. t.-cz. 90. §. c). 1 A közjogi s közigazgatási szempontból 1. Korbuly i. m. 63. s köv. §§. ; Nagy Ernő i. m. 48—53. §§.; Kiss István i. m. 175—186. 1. — A régi jog szempontjából Frank i. m. 98. s köv. 1. Az állampolgárság megszerzése s elvesztésének részletei, nem tartoznak szorosan véve a magánjog körébe, a mennyiben itt épen csak a meglevő állampolgári minőség, vagy ezen minőség hiányának magánjogi jelentősége vehető figyelembe. Azonban ki kell emelni itt, hogy az állampolgárság az egész magyar államterületen, ide értve Horvát-Szlavonországot is, csak egy, úgy, hogy pld. a horvátországi benszülött, vagy honosított bírhat ugyan horvátországi községi illetőséggel, azonban magyar állampolgár, a mi Dalmátiára nézve nem áll; mert ez tényleg Ausztriához tartozik. — A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről az 1879 : 50. t.-cz., a tömegesen visszatelepülök honosításáról az 1886 : 4. t.-cz. rendelkezik. 2 A mi a közjogi természetű különbségeket illeti, nálunk is elv az, hogy az idegenek tulajdonképen politikai jogokat nem gyakorolhatnak ; kiemelhető, hogy állami, vagy törvényhatósági tisztségre, egyházi állásokra, lelkészi s egyházközségi elöljáróságra csak magyar állampolgárok alkalmazhatók. 1883 : 1. t.-cz. 1. §. a) ; 1495 : 30. 31 : 1550 : 18.; 1644 : 93. t.-cz. ; 1895 : 42. t.-cz. 3 §. ; 1895 : 43. t.-cz. 13. §.; idegenek nem lehetnek nemesek — 1630:30. t.-cz. 2. s 3. §§. —; az országos ügyek kezeléséből is ki vannak zárva — 1741 : 11. t.-cz. —, sőt még a királyi oklevéllel való honosítás esetét kivéve a honosított sem lehet a honosítás utáni 10 évig az országgyűlés valamely házának tagja — 1879 : 50. t.-cz. 15. §. — 3 L. a retorsióra nézve az Örökjogban Az öröklés feltételei czímű szakaszt. 4 A fekvő javak birhatásából való kizárás az arany bulla 26. czikkén alapult, a mely közvetlenül csak a nemesi jószágok adományozására vonatkozott, de a melyet általános elvvé emelt az 1715: 23. t.-cz., Erdélyben az Appr. III. K. 41. cz. 1. cz. Az 1715:23. t.-cz. az idegeneket birtokképtelennek nyilatkoztatta s kimondotta, hogy ezektől akár zálogi, akár örökösödési vagy örökösen bírt jószágokat minden honfi illő becslés mellett visszaválthatja. Wenzel i. m. I. k., 172. 1. Az országbírói értekezlet által hatályában fentartott ősiségi pátensnek 14. §-a szerint azonban a «fekvő javak szerzésében a honosulás, vagy belföldiség hiánya miatt senki sem gátoltathatik». Ezzel szemben nem bír alappal ma az 1844 :4. t.-cz. azon rendelkezésére való hivatkozás, a mely szerint a nemesi javakra nézve a bírhatási képesség csak az országban és kapcsolt részeiben született vagy honosított honfiakra mon-