Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

74 ha azoknak művei belföldi kiadónál jelentek meg, vagy ha a külföldi szerzők legalább két év óta állandóan itt laknak s adót fizetnek ; 1 az idegen állampolgár ipart is szabadon gyakorolhat, a különösen kivett eseteken kívül, milyen pld. a kivándorlás közvetítése, a melyre csak magyar állampolgár kaphat engedélyt;2 a bányászat gyakorlása is meg van engedve, s csak a külföldön lakó bányavállalkozó tekintetében van azon feltételhez kötve, hogy a magyar korona országainak területén lakó meghatalmazottat rendeljen ;3 nem magyar állampolgár gyámságot és gondnokságot is viselhet, ha a magyar állam területén állandó lakhelylyel bir, ellenkező esetben azonban csak a belügyminister jóváhagyásával.4 Ezen jogok fel említésénél érintve vannak már bizonyos korlátozások és különbségek a nem magyar állampolgárok tekintetében,5 a mihez járulnak még más oly megszorítások, korlátozások és hátrányok, a melyek a viszonosság hiányában állanak fenn a külföldiek tekintetében,6 viszont egyes jogosítványokra nézve nemzetközi megállapodások biztosítják a teljesegyenlőséget az állampolgárokkal; így több állammal szemben a találmányok, mustrák, minták védelme van ekként biztosítva.7 G) A rendi hülönbség. Rendi tekintetben a személyek nemesek vagy nem nemesek. Előbbi törvényeink szerint a nemességnek nemcsak közjogi, hanem magánjogi tekintetben is igen fontos hatása s előjogai voltak.8 datott ki, miután az országbírói értekezlet az ősiségi pátens hatályát e részben meg nem szorította, s az idegenek kizárása a telekkönyvi rendszerrel, s más országokban fennálló viszonossággal nem lenne összeegyeztethető; így Wenzel i. m. I. k., 173. 1. 1 1884 : 16. t.-cz. 79. §. 2 1884 : 17. t.-cz. 1. s kivétel 1881 : 31. t.-cz 3 Arg. 1854. évi ált. bányatrv. 7. §. Elvi határozat bánya ügyekben közli Litschauer Lajos. Az ált. bányatörvény. Budapest, 1886. 124. 1. 4 1877 : 20. t.-cz. 60. §. 5 Ily korlátozásként említhető még pld. az 1900: 27. t.-cz. 24. s 25. §§. azon szabálya, a mely szerint állami gazdaságokban kivétel nélkül —, a törvényhatóságok, községek —, egyházi testületek s egyházi személyek — ezen állásukra való tekintettel —, köz-, és magánalapítványok s hitbizományok —, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok s azon birtokosok, kik nem laknak állandóan a magyar korona országainak területén (a trvben írt kivétellel) s ezek bérlői pedig, a legalább 3000 kor. földadóval megterhelt gazdaságokban, a trv. életbelépte utáni 15-ik évtől kezdve szabály szerint csak magyar állampolgárt alkalmazhatnak gazdatisztként. 0 1893: 18. t.-cz. 9. 10. 220. §§. értelmében viszonosság hiányában a. felperesként föllépő külfölditől kérhető a perköltség és ítéleti illeték fedezésére szolgálható biztosíték letétele. 7 L. pld. alább Az eszmei javakhoz való jogok czímű részben, A névhez és jegyeken való jog czímű szakaszt. 8 Sarkalatos előjogok — cardinales praarogativas, Hk. I. 9. cz. — következők voltak: a) A nemest — bizonyos, a törvényben meghatározott esete-