Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

68 nyú védelmi szabályok állíttassanak fel azok részére ; vagy mások részére ezen állapotokra való tekintettel. E tekintetben jogrendszerünk a testi hibák és szorosabb értelemben vett betegségre való tekintettel a következő jogi következményeket állítja fel:1 a) a cselekvőképességet korlátozza ; így a magukat jelekkel megértetni nem tudó —, vagy oly siketnémák —, a kik magukat jelekkel megértetni tudják ugyan, azonban ezen bajuk miatt vagyonuk kezelésére képtelenek —, gondnokság alá helyezendők, illetőleg kiskorúságuk meghosszabbíttatik, a minek következtében az ily személyek cselekvőképessége korlátoltatik ;2 b) bizonyos nemű testi hibák s betegségek alapján bizonyos jogügyletek megtámadhatók és érvényteleníthetők; pld. a házasságkötés előtt már meglevő impotentia alapján, a házasságkötéskor erről tudomással nem biró fél megtámadhatja a házasságot;3 c) a testi betegség érvényesülhet, mint mentségi ok bizonyos kötelezettségek teljesítése alól, vagy mulasztásoknál, úgyszintén okúi szolgálhat bizonyos jogügyletek felbontására, ilyenek a személyes szolgálatokra irányuló szolgálati szerződések;4 d) bizonyos testi hibában és betegségben szenvedők érvényes jogügyleteket csak közhitelességű személy közbenjöttével köthetnek, mások pedig csak ily formában állíthatnak ki bizonyító erejű okiratokat; pld. némák és siketnémák csak közvégrendeletet alkothatnak ; vakok által kiállított váltónyilatkozatok váltójogi hatályához az aláírásnak közjegyző általi hitelesítése szükséges; ellenben a vakok, siketnémák, olvasni nem tudó siketek, vagy irni nem tudó némák csak közjegyzői okirat formájában állíthatnak ki bizonyító okiratokat.5 1 Eégibb jogunk szerint bizonyos kóros állapotok mentségül szolgáltak a gyámság alól — Hk. I. 122. cz. 5. §. —; a törvénykezési határnapról való elmaradás elfogadható mentsége az, ha a felek valamelyike, vagy annak ügyvéde a törvénykezésre elindulva, elindulás után súlyos betegségbe esett — Hk. II. 59. cz. 2. §.; ha az esküvel erősített Ígéret teljesítése súlyos betegség miatt nem teljesíttetik, a mulasztás következményei nem állnak be — Hk. II. 30. cz. 6. §. — 2 1877 : 20. t.-cz. 8. 9. s 28. §§. a) s b); 1885 : 6. t.-cz. 1. §.; 1894:31. t.-cz. 15. 127. s 128. §§.; az 1894: 31. t.-cz. 14. § pedig házassági tilalmat állít fel a magát jelekkel megértetni nem tudó siketnéma tekintetében, ha a gondnokság alá helyezési eljárás megindíttatott és vagy részére ideiglenes gondnok rendeltetett, vagy ellene a zárlat elrendeltetett vagy a gondnokság alá helyezés még nem jogerős Ítélettel kimondatott. 3 1894 : 31. t.-cz. 54. §. c). * 1876 : 13. t.-cz. 21. 51. §. f) 52. §. I. n) II. f); 1875 : 37. t.-cz. 59. §. 6. 7.; 1884: 17. t.-cz. 94. §. f), a melyek alapján a cseléd-, a kereskedő- vagy iparossegéd bizonyos betegségek esetén szolgálatba nem fogadandó, vagy szolgálatból elbocsátható, illetőleg azt elhagyhatja; 1898 : 2. t.-cz. 25. §.; 1899 • 41 t.-cz. 22. s 23. §§.; 1899:42. t.-cz. 16. §.; 1900:28. t.-cz. 20. 21. §§; az 1877 : 20. t.-cz. 5. §-a értelmében a gyámság vagy gondnokság viselése alól fölmenthetők, a kik jelentékeny testi bajban szenvednek; a C. 1885 márcz. 24. 11054. sz. szerint — Márkus I. kiad. II. 312. 1. — igazolt betegség alapján az eskütételi határnap elmulasztása miatt igazolásnak van helye. 5 1876 : 16. t.-cz. 21. §.; 1886 : 7. t.-cz. 21. §. c) és 24. §. — Kiegészítésül még említhető, hogy a testi betegség képezhet még kizárási okot, pld.