Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
67 naptól kezdve beálló tényekre vonatkozólag pedig az állam által kinevezett anyakönyvvezető, az osztrák-magyar monarchiának a magyar kormány által ezen czélra felhatalmazott diplomácziai képviselője, consula, vagy ezeknek helyettese által vezetett anyakönyvek szolgálnak.1 C) Az egészségi állapot. A szervek működésének megromlása (a tágabb értelemben vett betegség) befolyással van a cselekvési képességre is. A betegség vagy testi, vagy szellemi kórállapot. A testi kórállapot vagy valamely lényeges szerv hiányában (pld. némaság, siketség, vakság), vagy a szervek rendszeres működésében beállott zavarban áll (szorosabb értelemben vett betegség), melyhez a nemzési képtelenség is számítható. A testi hiba, illetőleg a betegség szabály szerint nem szolgálhat alapul és okul a cselekvőképesség megszorítására, azonban ezen hibák és betegségek bizonyos eseteiben, részint magának az ily hibában, vagy betegségben szenvedőnek, részint másoknak érdekében szükséges, hogy cselekvőképessége megszoríttassék, részben pedig más irá1 1894 : 33. t.-cz. 93. 94. 1. 79. §§. A m. kir. minisztériumnak 1895. szept. 26. 3163. M. E. sz. rendelete. Ezen anyakönyvek szolgálnak általában a születések, házasságok és halálesetek közhitelű tanúsítására (i. t. 1 és 28. §§.). Kivételesen és szükség esetére ezen anyakönyvek helyett bizonyítékul fel lesznek használhatók a magyar tengeri kereskedelmi hajón, vagy a hadtengerészethez nem tartozó más tengeri hajón utazás közben előfordult születésen alapuló kornál, a hajónaplóba történt bejegyzés, vagy ennek hiányában a hajóparancsnok, vagy helyettese által a m. kir. minisztériumnak 1895 szept. 5-én 2904. M. E. sz. a. kiadott rendelete szerint fölvett jegyzőkönyv. Megtörténhetik ugyanis, hogy ezen okmány valamely okból nem érkezik az illetékes anyakönyvvezetőhez, vagy valamely okból elmarad az állami anyakönyvbe való szabályszerű bejegyzés. Ilyenkor szükséges lehet azon eredeti bejegyzés, a melyet az 1894 : 33. t.-cz. 88. §-a alapján kiadott i. min. rendelet értelmében, az anyakönyvi bejegyzésre előírt formában, tanuk hozzájárulásával a hajóparancsnok, vagy helyettese eszközöl. S babár ennek közhitelessége nincs kimondva, mégis bizonyítékul szolgálhat, mert hisz a bejegyzés tárgyát képező tényről a törvényes formában s tanuk előtt vétetik fel a jegyzőkönyv, s az előirt közhitelességi anyakönyvi bejegyzés sem egyéb, mint ezen jegyzőkönyvnek az anyakönyvbe való egyszerű bejegyzése s itt nem egyszerű bejelentésről van szó, mint az anyakönyvi trv. hatálya területén levő katonai laktanyák, kórházak stb. előforduló ilyes tényéknél. Viszont bizonyítékul kell szolgálnia a katonai (hadi tengerészeti) anyakönyvvezető által vezetett anyakönyvnek, ha a törv. 89. §-a alapján 1895 szept. 14-én 3112. M. E. sz. a. kiadott min. rendelet értelmében, a katonai anyakönyvekből kiadott kivonatok alapján a bejegyzés az állami anyakönyvekbe valamely okból elmarad. Itt valóságos anyakönyvekkel van dolgunk, s az állami anyakönyvbe tisztán amazoknak kivonatai alapján történik a bejegyzés. L. ezen rendeleteket Igazságügyi Közlöny 1895. 11. sz. Az 1895 okt. 1-je előtt az egyes egyházak s felekezetek által vezetett anyakönyvekre nézve legnevezetesebb intézkedések az 1827 : 23. t.-cz.; a zsidókra nézve az 1840: 19. t.-cz. s főleg az 1885 nov. 13-iki 1924. sz. min körrendelet. 5*