Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

616 illetőleg kétszeresének megtérítésével megelégedni, hanem követelheti a szerződés teljesítését, és a mennyiben az a másik fél hibája miatt nem teljesíthető, kárának megtérítését.1 Foglaló nemcsak a már véglegesen megkötött szerződés jeléül adható, hanem valamely jövőben megkötendő szerződésre való tekintettel is, az előzetes szerződéseknél — pactum de contrahendo —; épen ezeknél képes a foglaló különösen kifejezésre juttatni, hogy kötelező előzetes szerződés jött létre, a nélkül természetesen, hogy a foglaló a végleges szerződés megkötése jeléül és biztosítására szolgálna. Ellenkezőleg ezen szerepe csak az előzetes szerződés körül van meg; s azért ily esetben az, ki a szerződést megkötni vonakodik, foglalóját elveszti, illetőleg annak kétszeresét megtéríteni köteles.2 B) Bánatpénz. A foglalótól — habár bizonyos tekintetben ennek természetével birhat — lényegesen különbözik a bánatpénz, mely alatt azon összeget értjük, magyar ptkv. tervezet 1042. §.; s állandóan követi joggyakorlatunk is. A német ptkv. 338. §. a foglaló kétszeres megtérítése iránti rendelkezést mellőzte. L. Motive i. m. II. 274. L Azonban, hogy valaki a foglalót megtarthassa, illetőleg annak kétszeres megtérítését követelni jogosítva legyen, nem szabad az ő részéről szerződésszegésnek fenforognia. C. 1876 nov. 28. 62,968. Dtr. XVII. r. f. 49.; azonban azon körülmény nem zárja ki a foglaló ezen minőségét s az arra vonatkozó szabályok alkalmazását, hogy a foglalót elfogadó fél a maga részéről bizonyos feltételek alatt, vagy időpontig fentartotta az ügylettől való visszalépést — a minek beállása nem szerződésszegés —; ezzel szemben a másik fél a maga részéről adhat a szerződéskötés jeléül és biztosítására foglalót; azért téves C. 1896 jul. 2. 127. í. G. Fabiny í. 316. Megjegyezhető az is, hogy a C. kimondotta, hogy ha a foglaló kétszerese Ítéltetik meg, ez után kamat nem jár 1876 szept. 6. 8735. Dtr. XVI. r. f. 74. L. még erre nézve Hasenöhrl i. m. 40. §.; Frank i. m. 595. L ; Nagy i. m. II. 58. s köv. 1. 1 így már Frank i. h.; s világosan így az 1875 : 37. t.-cz. 277. §-a; a német ptkv. 338. §.; a magyar ptkv. tervezet 1042. §.; de a dolog természetéből is következik, mert nem forog fenn észszerű ok arra, hogy hátrányosabb helyzetben legyen az, a ki foglalót adott vagy kapott, mint az olyan fél, a ki foglaló nélkül szerződött. Megjegyzendő azonban, hogy oly esetben, midőn a szerződést nem teljesítő fél kártérítésre köteleztetik, a 'kártérítés csak a foglalót meghaladó összegben ítélhető meg s ily esetben a foglaló kétszeresét külön nem lehet megítélni. C. 1878 okt. 14. 701 Dtr r f XXI 30.; 1896 szept. 22. 175. I. G. Dtr. Hl. foly. VI. 275.; a német ptkv. 338. §! szerint a kapott foglalót be kell számítani a kárösszegbe ; s ha ez nem lehetséges, akkor a kártérítés eszközlése alkalmával vissza kell azt adni. — Viszont a foglaló kétszerese iránti követelésnél nem kell a kárt igazolni L Na^v i. h. II. 60. 1. 24) jegyz_ 6 • w 2 Windscheid i. m. II. 221. 1. Nem helyes a C. 1874 jun. 2. 4931. Dtr. r. f. 179., mely ellenkezőleg azt mondotta ki, hogy a foglaló kétszeresét csak a véglegesen megkötött szerződós meg nem tartása miatt lehet követelni; előleges egyezkedés alkalmával adott előleg kétszeresének megfizetése nem követelhető azért, mert a másik fél a szerződéstől visszalép. — Vannak szerződések, a melyeknél foglalót, kötbért stb. érvényesen nem lehet kikötni • 1. pld. az eljegyzést; 1894:31. t.-cz. 2. §. L. még Eüdemann i. m. a kötbérre nézve 601. 1. 2 jegyz.