Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

613 5. A szerződések különböző nemei. Az egyes szerződések nemcsak különleges tartalmuknál fogva különböznek egymástól, hanem nemükre nézve is lényeges különbség van az egyes szerződések között, mely különbségeknek nevezetes jogi jelentősége van. Az ily módon jelentkező különbségek szerint a szerződések: 1. Egyoldalúak vagy kétoldalúak (conventiones unilaterales és bilaterales vei reciprocae ; synallagmaticus szerződések). A szerződésben úgyanis vagy mindkét fél kölcsönösen igér egymásnak valamely szolgáltatást, a melyek egymástól függő ellenértéket képeznek, úgy hogy mindkét fél egyaránt tekinthető az általa elvállalt szolgáltatás tekintetében kötelezettnek s a neki igért viszonszolgáltatás tekintetében jogosítottnak. Ezek a kétoldalú szerződések. Ellenben egyoldalú szerződések azok, a melyek szerint csak az egyik fél köteles bizonyos szolgáltatásra a másikkal szemben, a ki azt elfogadja.1 így pld. az ajándékozás, az ingyenes letéti szerződések egyoldalúak ; a csere, haszonbér és adásvevési szerződések kétoldalúak.2 Azon körülmény, hogy azon szerződő fél, a ki a másik irányában bizonyos szolgáltatásra van kötelezve, a másik féltől bizonyos esetben kárának s tett költségeinek megtérítését követelheti, pld. az ügyvivő, nem teszi még a szerződést kétoldalúvá.3 A kétoldalú szerződésekre nézve különösen a következők szolgálnak irányadóúl: a) Csak azon fél követelheti a szerződés teljesítését, ki azt a maga részéről teljesítette, vagy teljesítésére késznek nyilatkozik.4 Kivételnek csak akkor van helye, ha a teljesítésnek a megtámadott fél részéről a kölcsönös megállapodás, vagy az ügylet természete szerint, előbb kell történnie.5 1 Ezen felosztást általában fentartják az újabb törvények is. L. Hasenöhrl i. m. 347. s köv. 1.; Endemann i. m. 124. §.; Nagy i. m. II. 147. §. 2 Másként kölcsönös szerződések; Zsögöd i. m. 44. 1. figyelmeztet, hogy nem szabad összetéveszteni a szerződések egy- és kétoldalú minőségét az ingyenességgel, illetőleg azzal, hogy visszteherrel járnak vagy nem. Ezzel kapcsolatban kiemelendő, hogy a kétoldalú, vagy kölcsönös szerződéseknél nem a visszteher fenforgásának ténye a határozó, hisz a meghagyással kapcsolatos ajándékozásnál is van visszteher; hanem az, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás, egymástól függő ellenértéket képeznek; 1. Endemann i. m. 532. 1. 3 Windscheid i. m. II. 204. 1.; Kirchstátter i. m. 393. 1.; Hasenöhrl i. h.; Endemann i. m. 532. 1. 1 jegyz., hol kiemeli, hogy a rómaiak ezen megtérítési igények javára actio contrariát adtak. 4 L. erre nézve Frank i. m. 596. s köv. 1. — C. 1872 decz. 9. 9119. Dtr. VIII. r. f. 194. ; 1873 okt. 14. 9015. U. o. X. r. f. 327.; 1895 nov. 27. 59. I. Gr. Fabiny I. 50. elvileg így; (a concret eset helyesen másként lett eldöntve, mert a másik fél a késedelmes vállalkozó helyett s terhére pótoltatta a munka hiányait). 5 Ezen kivétel az 1875:37. t.-cz. 335. §-ában ki van mondva; így a szász ptkv. 859. §.; drezdai jav. 153. cz.; német ptkv. 320. §.; magyar ptkv.