Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

614 b) A teliesítés elmulasztása az egyik fél részéről, csakis arra jogosítja fel a másik félt, hogy ez a teljesítést követelhesse, illetőleg ellenfelét erre per útján is szoríthassa, nem pedig hogy a teljesítés elmulasztása miatt a szerződés megszűntének kimondását kérhesse ; 1 kivéve ha a fenforgó körülményekből nyilvánvaló, hogy a szerződésnek a kötelezett fél részéről való teljesítése lehetetlen.2 c) Habár a szerződés megkötése alkalmával az egyik fél részén fennálló valamely érvénytelenségi oknál fogva, kötelezettség nem származik, azért mégis ezen féltől függ, hogy a szerződést fenn akarja-e tartani vagy nem? ha azonban fenn akarja tartani, múlhatlanul megkívántatik, hogy ő teljesítse azt, a mire magát, habár érvénytelenül kötelezte.3 tervezet 1158. §. — Ez nem is lehet vitás, mert ha a felek megegyezéssel megállapodtak abban, hogy az egyik fél előbb teljesítse kötelezettségét, mint a másik, akkor nem lehet semmi ok arra, hogy ezen akarat ne érvényesüljön; hasonló a helyzet, ha maga az ügylet természete olyan, hogy egyik teljesítésnek meg kell előznie a másikat. Pld. szolgálhat a kérdésre nézve, a hitelben való eladás, vagy valamely munkára, lapra való előfizetés stb. L. különben erre nézve Nagy i. m. II. 169. s köv. 1. — Az ily esetben is érvényesíthető elvi kivételre nézve, 1. német ptkv. 321. §. s ezzel egyezőleg a magyar ptkv. tervezet 1159. §. 1 Ezen szabályt követi gyakorlatunk s így az osztr. ptkv. 919. §-a is; 1. azonban 1875 : 37. t.-cz. 353—355. §§. —; a bajor jav. 138. cz. ellenkező álláspontot foglal el, mennyiben kimondja, hogy ha kétoldalú szerződésnél csak egyik felet terheli késedelem, a másik fél jogosítva van tetszése szerint a szerződés teljesítését, megszüntetését, vagy az általa teljesített szolgáltatás visszatérítését s esetleg kártérítést követelni; a német ptkv. 326. §. szerint pedig oly esetben, a midőn valamely félnek késedelme miatt, a másik félnek már nem áll érdekében a teljesítés, azonnal kártérítést kérhet, vagy visszaléphet az ügylettől; ellenkező esetre azonban a teljesítés eszközölhetése végett megfelelő határidőt tűzhet azon kijelentéssel, hogy annak lejárta után a teljesítést nem fogadja el ; a határidő eredménytelen lejárta után az érintett jogokat veheti igénybe; azonban a teljesítés e mellett már nem követelhető; 1. ehhez Endemann i. m. 538. 1.; így a magyar ptkv. tervezet 1185. §. is. 2 Ez joggyakorlatunk álláspontja. C. 1876 máj. 11. 4346. Dtr. r. f. 25.; 1884 ápr. 7. 6747/883. Márkus I. kiad. I. 343 ; 1890 jun. 30. 199. u. o. 346.; 1898 jun. 30. I. G. 175/97. Fabiny III. 420.; debreczeni itélő-tábla 1897 márcz. 17. G. 21. Térfi II. 364.; 1898 febr. 17. II. G. 6. — u. o. 468. —. E részben 1. német ptkv. 323. s köv. §§.; s a magyar ptkv. tervezet 1167. s köv. §§. 3 Pld. ha valaki kiskorában kötött szerződését nagykorúsága elértével fenn akarja tartani, a maga részéről csak teljesíteni köteles a fentartani kivánt kötelezettséget; azonban a másik fél a szerződés teljesítését nem tagadhatja meg azon alapon, hogy a másik szerződő fél a szerződés kötésekor kiskorú volt, s így magát jogérvényesen nem kötelezhette ; az ily ú. n. negotium claudicans esetében, a másik fél nem hivatkozhatik a másik szerződő fél kiskorúságára; így pld. C. 1896 febr. 19. I. G. 144/95. Fabmy I. 108.— A kétoldalú szerződések teljesítésére vonatkozó szabályok módosulást szenvednek a csőd esetében, a melynek szabályaira nézve 1. 1881 : 17. t.-cz. 18 25- §§. ; példaként említhető azon eset, a melyben a kétoldalú szerződést, a csődnyitás előtt, nem a közadós, hanem a másik szerződő fél teljesítette ; — ily esetben úgyanis ezen fél sem a szerződés teljesítését nem követelheti a csődtömeggel szemben, sem vissza nem követelheti azt, a mit teljesített — i. trv. 18. §.