Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
607 Megtörténhetik azonban az is, hogy oly szerződéseknél, — a melyeknek érvényessége nincs jogszabálynál fogva valamely alakhoz kötve, — maguk a felek állapodnak meg abban, hogy a szerződés bizonyos általuk meghatározott alakban létesüljön. Ily esetben két kérdés merül fel, 1. hogy ily megállapodás esetében a szerződés csak e kikötött alak fennléte esetén tekinthető-e létezőnek ? és 2. hogy kétség esetén a felek akarata úgy magyarázandó-e, hogy azon formát érvényességi kellék gyanánt, vagy csak a már létrejött szerződés bizonyítékául kivánják-e tekinteni? Ha az kétségtelen, hogy a felek csak bizonyítékul kívánják a meghatározott formát, akkor el van döntve az első kérdés, a mennyiben ilyenkor maga az ügylet már létezik, a forma létrejötte, vagy elmaradása az ügylet érvényességét nem érinti, s annak nem is kiegészítő része ; és viszont.1 Nehezebb a második kérdés megoldása, hogy t. i. kétség esetében miként kell ítélni arra nézve, hogy a felek a kikötött alakot érvényességi kellékül, vagy csak bizonyítékul akarták-e ? Itt a helyes megoldás az, hogy ha a felek azt akarták, hogy az ügylet bizonyos meghatározott formában jöjjön létre, akkor az alak nemcsak a létrejött szerződés bizonyítéka gyanánt van megállapítva, hanem a szerződés létrejötte attól feltételeztetik, hogy az a felek által meghatározott alakot nyerje, és ha ezen alakot nem ölti, a szerződés létrejöttnek sem tekinthető.2 így, ha a felek írásbeli szerződésben állapodnak meg, a szerződés csak annak Írásban foglalása után válik létezővé, az ezt megelőző szóbeli megállapodások folytán tehát a szerződés teljesítésére való kötelezettség nem származik ;3 valamint nem származik arra való jog, hogy az írásbeli szerződést kiállítani vonakodó fél annak kiállítására köteleztessék.4 Ha sem a törvény nem köti a szerződés érvényességét bizonyos alakhoz, sem a felek ily alakban meg nem állapodtak, a szerződés bármely alakban érvényes ; csakhogy az ily szerződések létrejöttét és feltételeit vitatás esetén bizonyítani kell. Ezen bizonyítás a szóbeli szerződés esetén nincs meghatalmazás szükséges. — 1881 : 33. t.-cz. 3. §. — További részletekre 1. Eeiner Ignácz i. m. 66. §, 1 Frank i. m. 550. 1. 2 L. ennek magyarázatát részletesen fent 224. 1. 2. jegyz.; így Schwarz G. is i. ért. Magánjogi fejtegetések 57. s köv. 1., hol 58. 1. irodalom is közölve, bár a magyar írók teljes mellőzésével, holott pld. már Frank — i. m. 550. 1. — állást foglal ezen kérdésben, még pedig a szöveg értelmében; 1. még Hasenöhrl i. m. 683. 1. a C. 1871 márcz. 9. 1580. Dtr. r. f. XI. 67,; 1877 ápr. 18. 2714. U. o. XVIII. 38. — Ellenkező és téves a C. 2456/822. Dtr. III. 246.; bírálta Schwarcz i. ért. 4 Azonban ha a megállapodások értelmében már teljesítés történt, s a másik fél azt elfogadta, akkor kétség esetén a felek a meghatározott formáról mint érvényességi kellékről lemondottaknak tekintendők. L. különben erre Schwarcz i. h.
