Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
600 V. FEJEZET. A KÖTELMEK KELETKEZESE. Hogy két személy jogviszonyban álljon egymáshoz, illetőleg, hogy köztük jogviszony keletkezzék, valaminek történnie kell, a mi mint jogalap a jogviszonyt eredményezi. Törvényeink, illetőleg törvényes gyakorlatunk általában a kötelmek következő jogalapjait különbözteti meg ; és pedig : 1. a feleknek a kötelem megalapítására irányuló akaratát, — ilyen bizonyos esetekben az egyoldalú igéret és a szerződések ; 2. a tiltott cselekményeket; 3. más oly tényeket, melyeknek a törvény kötelező joghatályt tulajdonít ; 4. oly berendezések működése —, s általában oly cselekmények és ténykedések által előidézett károkozást, a mely berendezések, ténykedések, s cselekmények objectiv minősége képezi a kártérítési kötelezettség jogi alapját.1 1 A római jog a kötelem keletkezésének három jogalapját különbözteti meg: «Obligationes ex contractu nascuntur, aut ex maleficio, aut ex variis causarum figuris». Ezen osztályozást nem találja szerencsésnek Vécsey i. m. 312. 1., s e helyett felállítja azon osztályozást, a mely szerint a kötelmek keletkeznek jogügyletekből, vétségekből és a törvény által kijelölt állapotokból; Szentmiklósi (Kajuch) i. m. 237. 1. szerint a kötelmek forrásai: jogügyletek; szerződésszerű viszonyok; tilos cselekvények; delictumhoz hasonló tények és oly állapotok, melyekhez a törvény kötelmet füz. — L. még a kötelmek keletkezésére nézve — a római jog szempontjából is — Hasenöhrl i. m. 23. §.; Kuhlenbeck i. m. II. 3. §.; Endemann i. m. 97. §.; s példaképen Frank i. m. 546. 1., a ki a római jogi hármas felosztást tanítja. Az Apáthyféle tervezet is ezen alapon állott, i. m. 86. 1. A porosz LE. II. r. 3. cz. 31. és 35. §§.; 16. cz. 13. §. és az osztr. ptkv. 859. §. a kötelmek keletkezési alapjául a feleknek a kötelem megállapítására irányuló egyező akaratát, tehát a szerződóst, továbbá a jogsértő cselekvényeket és a törvényt jelöli ki; míg a bajor jav. a szerződésen és tiltott cselekvényeken kívül a kötelmek keletkezésének alapjául azon tényeket jelöli meg, melyeknek a törvény kötelező joghatályt tulajdonít. Az utóbbi formulázás helyesebb, mert a kötelem nem származik közvetlenül a törvényből, hanem bizonyos tényeket, viszonyokat oly hatálylyal, oly minőséggel ruház fel a törvény, hogy azokkal vele jár bizonyos kötelem ; pld. szolgálhat a gyermektartás kötelme; 1. Apáthy. Kötelem cz. ért. 1879. évi Jogt. Közi. 16. sz. — A német ptkvre nézve 1. Endemann i. m. 97. §. — A római jogi eredeti osztályozásból az ú. n. quasi-delictumok categoriájára, s általában az eddig nálunk majdnem kizárólagos s ezen munka előző kiadásaiban is foglalt, s a gyakorlatban is uralkodott 3-as felosztással szemben 1. részletesen Keiner. Á szerződésen kívüli kártérítési kötelmek i. m. 1. §., a hol a fenti 4. pont alatti categoria objectiv alapjai kimutattatnak ; 1. még a római jogi quasi-contractus és quasi-delictumra nézve Zsögöd i. m. II. 1107. s köv. 1.
