Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

601 A jogügyletekről. A jogügyletekre, mint a kötelmi jog keletkezésének forrásaira nézve azon szabályok érvényesek, melyeket fentebb a jogügyletekre nézve általában előadtunk.1 A részletekre nézve az alábbi szabályok szolgálnak irányadóul. Első szakasz. Az egyoldalú ígéret. Az akaratnak egyoldalúlag történt olynemű kijelentése, melynél fogva valaki másnak javára valamely szolgáltatást igér, még ba ez oly szándékkal jött is létre, bogy az által az illető magát kötelezze, követelési jogot nem alapít meg, vagyis az igérő ily módon kijelentett akaratát tetszése szerint bármikor visszavonhatja.2 Kivételt képeznek az ajánlatok (Offert), az értékpapírok kibocsátása által történt egyoldalú lekötelezés.3 Második szakasz. A szerződések. 1. A szerződés fogalma és megkötése. A szerződési kötelem, mint minden szerződés, két személy egyező akaratnyilvánításának eredménye. Az egyiknek akarata arra irányúi, bogy ő valaminek szolgáltatására kötelezve —, a másiké pedig, bogy ő e szolgáltatás követelésére jogosított akar lenni. Hogy a két akarat közül melyik nyilváníttatik először, vagyis, bogy melyik fél teszi meg az ajánlatot, az közömbös, csak az szükséges, bogy az ajánlatot a másik elfogadja ; valamint az sem kívántatik meg, bogy az ajánlatnál és ennek elfogadásánál, illetőleg a szerződés megkötésénél, a felek együtt legyenek; történhetik az ajánlat és az elfogadás levél útján is, vagy bármily közvetett úton és módon.4 1 Az általános rész VI. fej. II. szakaszában. 2 Természetesen addig, a míg nincs elfogadva. L. pld. Frank i. m. 549. 1. C. 1878 ápr. 2. 2848. Dtr. XX. 60. szerint ígéretből kötelezettség csak akkor származik, ha azon fél, kinek javára az ígéret tétetett, azt elfogadja. — Az abstract egyoldalú fizetési ígéretnek — kivéve az értékpapírokat —, joggyakorlatunk nem tulajdonít joghatályt; így pld. C. 1900 márcz. 17. 44. — u. o. — ül. foly. 297. 1. — A német ptkv. 780. §., s a magyar ptkv. tervezet 1748. s köv. §§. kötelező erőt adnak annak. — L. erre nézve főleg Báhr. Anerkennung als Verpflichtungsgrund. Hl. kiad. Leipzig, 1894; Kuhlenbeck i. m. II. 17. i. s ott irodalom. 3 Az árverésnél tett ígéreteket is szokták egyoldalú ígéretnek tekinteni, azonban ez nem felel meg a valóságnak, mert az árverési igéret eladási ajánlat elfogadása iránt tett nyilatkozat. 4 L. Windscheid i. m. II. 156.; Dernburg i. m. II. 18. s köv. 1.: Sie-