Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

599 többiektől részeik aránya szerint megtérítést igényelni.1 Azonban a kötelmek ezen neménél az egyetemlegesség alakilag sincs szorosan keresztülvive azon esetben, ba az adós a bitelezők többségével áll szemben. Ha ugyanis ilyenkor a szolgáltatás nem oly minőségű, bogy annak az egyik bitelező részére történt teljesítése által a többi bitelező érdeke is önkényt kielégítést nyer,2 az adós a bitelezők egyikének csak azon esetben tartozik a szolgáltatást teljesíteni, ba az neki a többiek által támasztbató igények ellen biztosítékot ad; és ba a természetben való teljesítés belyett, az érdek megtérítése pénzben történik, akkor minden bitelező csak saját részét követelheti.3 A helyzet azonban nem azonos, ba a felosztbatlan követelés több adóst terhel. Ily esetben, ha a szolgáltatás természetben teljesíthető, a teljesítéssel mindenik adós tartozik. De eltérők a nézetek azon kérdésben, vajon áll-e ezen elv akkor is, ha az eredetileg kötelezett szolgáltatás helyett a vesztett érdek megtérítése pénzben eszközlendő, vagy ily esetben a megtámadott adósnak a részek arányában való felosztást van-e joga követelni?4 Ily esetben a felosztás megengedése felel meg a méltányosságnak, sőt az egész jogviszonynak is, miután a kötelem maga nem egyetemleges lekötelezésen alapszik, hanem pusztán azon formális ténynek következménye, hogy a szolgáltatás fel nem osztható ; ha tehát a szolgáltatás ezen feloszthatlansága megszűnik, illetőleg helyébe felosztható szolgáltatás lép, akkor önmagától elesik és megszűnik a formális egyetemlegesség is.5 1 L. AYindscheid i. m. II. 146. s köv. 1. - Pld. több tulajdonostárs jogosítva van valamely mű felállítását követelni, mely birtokukat a vízártól megvédi. Ily esetben, ha a mü felállítását csak egy jogosított is eszközli, az minőségénél fogva valamennyinek javára szolgál. Ellenben, ha többen valamely dolog letéteményezését követelhetik, s egyikük kieszközli, hogy a dolog nála letéteményeztetik, ez a többi hitelezőtárs javára nem szolgál; tehát mindnyájuk javára kell annak pld. birói letétbe, vagy valamely közösen megállapított helyre letétetnie: 1. így német ptkv. 432. §.; s magyar ptkv. tervezet 1^lá. §. 3 Áll ez különben akkor is, ha a természetben való szolgáltatás lehetlenné vált. 4 Az eltérő nézetekre nézve Windseheid i. m. II. 148. 1. *) jegyz. 5 Ez a német tudományban uralkodó nézet, mely szerint a közös adósnak legalább is annyi jogot kell engedni, hogy követelhesse, miszerint adóstársai a fizetésre vele együtt köteleztessenek. L. még erre nézve Frank i. m. 578. L, a ki azt mondja, hogy ez az osztható dologban lehető szolgáltatás demonstrálja épen, hogy a tartozás nem egyetemleges, hanem csak közös. — Ezen elv ellen 1. Windseheid i. m. II. 148. 1. 7! jegyz.