Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
586 A hitelező részéről akkor forog fenn késedelem, ha a kötelezettségnek megfelelő teljesítést el nem fogadja. Nem fordulhat elő a hitelező késedelmének esete, midőn a kötelem teljesítése végett a hitelezőnek nem kell közreműködnie, pld. oly kötelmeknél, melyek valaminek abbanhagyására vannak irányozva. Arra nézve, hogy a hitelező részéről a késedelem beállottnak tekintessék, nem elegendő még, hogy a hitelező a teljesítés időpontjának bekövetkeztekor, nem tette meg azonnal annak érvényesítése végett, a kellő lépéseket, hanem épen úgy megkívántatik, hogy az adós a ma részéről a kötelem teljesítésére való készséget kijelentse, mint az adós késedelmességének megállapítása végett, bizonyos esetekben megkívántatik a hitelező felszólítása, illetőleg az, hogy az adóst megintse. Szükséges továbbá, hogy a hitelező az adós által ajánlott szolgáltatást el ne fogadja, s az el nem fogadás saját akaratának kifolyása legyen. Azonban azért beáll a késedelem akkor is, ha a hitelezőt véletlen és külső körülmények akadályozták meg az elfogadásban.'1 A hitelező késedelmének következménye az, hogy az adós a hitelezői késedelem időpontjának bekövetkezte után, csak szándékosság (dolus), vagy a rendes forgalmi felfogás szerint, a concret esetben még elvárható gondosságnak s figyelemnek megsértésével járó vétkesség esetén tartozik felelősséggel ; ha tehát ily eset nem forog fenn s a szolgáltatás tárgya roszabb állapotba jutott, a hitelező ezt azon állapotban tartozik elfogadni, a milyenben van ; következménye továbbá az, hogy a hitelező megtéríteni tartozik az adósnak azon költségeket, melyekbe neki a szerződés tárgyának megőrzése vagy eltartása került. Az adós az ily esetben a kötelezettségtől megA külföldi újabb törvényekben, valamint a tudományban azon elv van elfogadva, hogy azon szabály, melynél fogva az adós késedelme esetén a késedelmi kamat minden további bizonyítás nélkül megítélendő, nem zárja ki azt, hogy ha a hitelező bebizonyítja, hogy a késedelem által nagyobb érdekvesztességet szenvedett, ez is meg ne ítéltessék. így különben német ptkv. 288. s 289. §§. L. Mommsen i. m. 249. s köv. 1. Ezen elv helyessége annál inkább hangsúlyozható, mert azon törvényes rendelkezések, melyek a késedelmi kamatokról intézkednek, nem zárják ki ezen nagyobb hátrány megtérítése iránti követelés érvényesíthetését. 1 Csak az oly körülmények zárják ki a késedelmet, a melyek általában menthetővé teszik a mulasztást; pld. vis major. Ez a német ptkv. álláspontja is; — 1. Endemann i. m. 623. 1. —; a mely trv. 299. §-a csak akkor zárja ki a késedelmet ott, a hol a hitelező átmenetileg akadályozva volt az elfogadásban, ha az adós lejárat előtt teljesíthet, vagy a lejárat nincs megállapítva; így a magyar ptkv. tervezet 1197. §. is. — E munka előző kiadásai — 1. pld. VI. 493. 1. — szerint nem késedelmes a hitelező, ha véletlenül akadályozva van az elfogadásban, vagy abban, hogy erre megbízottat rendeljen; ezzel szemben megfontolandó, hogy lehetetlen az adóst arra kényszeríteni, hogy a hitelező dolgát őrizze, azért teljes terjedelemben feleljen, pld. az elkészült több szobára való bútort hónapokig őrizze s azzal elfoglalja helyiségeit, s akadályozza magát a további munkában azért, mivel a vevő még nem veheti át a lakást.
