Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
585 kötelem teljesítésénél a hitelező közreműködése nem szükséges, vagy ha szükséges is, az adós arra is kötelezve van, hogy a kötelem tárgyát a hitelezőhöz vigye, vagy a szolgáltatás teljesítése végett annál jelentkezzék. Ellenben, ha a szolgáltatás az adósnál teljesítendő, késedelem csak akkor forog fenn. ha a hitelező a teljesítés czéljából az adósnál sikertelenül jelentkezett.1 3. A teljesítés elmulasztásának az adós törvényszerűleg nem igazolható akarata folytán kell bekövetkeznie. Azonban azt, hogy az adós ily vétkessége forog fenn, nem a hitelező tartozik bizonyítani, hanem az adóst terheli a bizonyítás arra nézve, hogy oly okok forognak fenn, melyek a mulasztást törvény szerint kimentik. Ezen mentő okok vagy az adós tudomására —, vagy a kötelem teljesítése körül beállott oly időleges lehetetlenségre vonatkozhatnak, mely időleges lehetetlenség a kötelmet nem szünteti meg. Az adósnak ugyanis tudomással kell birnia a felől, hogy mely időpont az, melyben szolgáltatását teljesíteni tartozik, s hal e körül tévedett, és e tévedése törvény szerint menthető tévedésnek minősíthető, vétkesség nem forog fenn, s ezért a késedelem következményei sem állanak be. A törvény szabályai tekintetében fenforgó —, valamint a saját cselekményében való tévedés rendszerint figyelembe nem vehetők. Ellenben menthető tévedés, ha az adós nem a törvényben, hanem valamely ténykörülményben történt tévedés folytán azon véleményben van, hogy a kötelem ellen jogszerű kifogásai vannak; vagy ha a kötelezettségnek terjedelme felett bizonytalanságban van.2 A késedelem folytán az adós a hitelezőnek teljes kártérítéssel, azaz a késedelem folytán vesztett egész érdek (Interessé) megtérítésével tartozik.3 Azt azonban, hogy miben áll azon vesztesség, melyet a hitelező a kötelem kellő időben történt teljesítésének elmulasztása folytán szenvedett, a hitelező tartozik bizonyítani. Kivételt e részben csak pénzbeli tartozások képeznek, melyeknél szabályul áll, hogy a teljesítés elmulasztása esetén, a teljesítésére kitűzött határnaptól kezdve a törvény szerinti késedelmi kamat, és pedig nem kamatozó-, vagy 5%-nál kisebb kamattal járó követelésnél 5% ; magasabb kamatozású követelésnél ezen kikötött magasabb kamat fizetendő, a nélkül, hogy a hitelező bármi érdekvesztességet bizonyítani tartoznék.4 1 L. Mommsen i. m. 109. 1.; Kirchstátter i. m. 583. 1.; 1. még a drezdai jav. 285. cz.; szász trv. 737. §. 2 Ily eset pld., ha kártérítés esetén a kártérítés kötelezettsége meg van állapítva, de annak összege még nincs meghatározva. L. C. 1883. okt. 24. 772. Dtr. VII. 23. — Nem mentheti a késedelmet pld. az, ha az adós a fizetési napon, ha mindjárt távirati úton útalványozta is a pénzt, de ez meg nem érkezett, mert kellő gondosság mellett nem teszi ezt a legutolsó pillanatban; C. 1885. márcz. 12. 831/884. Dtr. XI. 275. 3 L. német ptkv. 286—290. §§.; s a magyar ptkv. tervezet 1187—1189. §§. 4 1895 : 36. t.-cz. 1. §. 1895. jul. 1. óta, azelőtt különbség nélkül 6 o/0.
