Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

584 Ha a kötelem a teljesítési időben, mulasztás folytán nem teljesíttetik, késedelem (mora, Verzug) esete áll be. Ily késedelem lehet az adós részéről (mora solvendi), de lehet a hitelező részéről is (mora accipiendi).1 Az adós részéről késedelem akkor forog fenn, ha az a kötelem teljesítésével önként és törvényellenes módon késedelmeskedik. E késedelem előfeltételei: 1. hogy a kötelem bíróilag érvényesíthető legyen; tehát a bíróilag nem érvényesíthető kötelmek (obligatio naturális) teljesítése körül felmerült késedelem semmi jogkövetkezményt sem von maga után.2 2. Ha a kötelezettség teljesítésére nincs valamely meghatározott nap kikötve, megkívántatik, hogy a hitelező az adóst a teljesítés iránt szabályszerű módon megintesse ;3 ha ellenben a teljesítés napja pontosan meg van határozva, az adós, ha meg sem intetik, a teljesítés elmulasztása esetén késedelembe esik. Ily késedelem azonban csak azon esetben áll be, ha a kében megállapítottnak tekintette — Windscheid i. m. II. 71. 1. így a Code 1187. cz.; szász ptkv. 717. §.; svájczi köt. trv. 94. cz.; a német ptkv. 271. §. is kétség esetében jogot ad az adósnak arra, hogy lejárat előtt teljesítsen; ellenben a szöveg értelmében az osztr .ptkv. 1413. §.; 1. Hasenöhrl i. m. 319. 1.; s a magyar 1875: 37. t.-cz. 334. §. s 1. Nagy i. h.; a magyar ptkv. tervezet 1115. §. azzal, hogy kamatozó követelésnél az vélelmezendő, hogy nem kizárólag az adós érdekében van a batáridő megállapítva. — Azonban kivételt állapít meg pld. az 1881 : 17. t.-cz., a melynek 14. §-a szerint, a csődnyitással a közadós elleni követelések a csődtömeggel, — tebát itt sem a közadóssal —, szemben lejártaknak tekintendők; úgyszintén az 1881 : 60. t.-cz. 192. §. szerint, más követelésért elárverezett ingatlan vételárából kielégítendők a még le nem járt követelések. — Oly esetekben, a melyekben az adós lejárat előtt teljesíthet, ott sem számíthatja le az adós az esetleg a lejáratig kikötött kamatokat, így német ptk. 272. §.; s magyar ptkv. tervezet 1116. §. — Az id. 1881 : 17. s 60. t.-cz. id. §§. azonban a nem kamatozó követeléseknél megengedik a leszámítolási díjnak levonását; melynek kiszámítására nézve 1. Nagy i. m. 164. 1. 2. jegyz.; Apáthy-féle javasl. 202. 1. 1 Zsögöd i. m. II. 82—91. §§.; Mommsen. Beitráge z. Obligationenrecht III. 5. és 24. 1.; Endemann. Einführung i. m. 138—141. §§.; Hirscb. Zur Eevision d. Lehre vom Gláubigerverzuge. Leipzig 1895. 2 Épen így nem foroghat fenn késedelem azon adós részéről, a kinek a hitelezővel szemben, ennek követelését meghaladó követelése tekintetében beszámításhoz van joga; így C. 1897. febr. 4. I. G. 388 96. Fabiny II 199 3 A C. 1896. máj. 7. 84. I. G. Fabiny I. 233. állandó gyakorlaton alapulónak mondja azon szabályt, hogy oly esetben, a midőn határozott lejárati nap nincs kikötve, a lejárati napot a megintés napja képezi. — Felszólítás s megintés nélkül ott áll be a lejárat és ezzel esetleg a késedelem is, a hol a teljesítés időpontja kétséget kizárólag van meghatározva. Az osztr. ptkv. 1334. §., bajor jav. 124. cz. csak annyit mondanak, hogy az intés akkor szükséges, ha a teljesítés napja nincs meghatározva; míg a szász trv. 736. §., a drezdai jav. 283. cz. az iránt, hogy a teljesítés napjának miként kell meghatározva lennie, határozattabban intézkednek; a német ptkv. 284. ^. szerint az adós intés nélkül is akkor esik késedelembe, ha a teljesítésre naptárilag meghatározott nap van megállapítva; vagy felmondás esetén, annak megtörténtétől kezdve naptárilag számítható a teljesítési idő; a magyar ptkv. tervezet 1178. §. szerint, csak határozott időre szóló kötelemnél esik az adós, megintés nélkül is késedelembe.