Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
578 f) a lejárt kamatok után csak akkor jár kamat, ha világosan kiköttetett,1 vagy ha a lejárt kamat bepereltetett, mely utóbbi esetben az a kereset benyújtása napjától számíttatik ; 2 g) a kamatok követelésére való jog meg nem szűnik, ha a hátralékos kamatok összege a tőke összegét meghaladja ; 3 Ji) a nem készpénzben álló, kamatot képviselő szolgáltatásokra nézve ugyanazon szabályok kötelezők, melyek a pénzben fizetendő kamatokra nézve képeznek szabályt; azért az ily szolgáltatások értéke is cs^Jrásbeli kikötés esetében haladhatja meg a 8 °/o-ot, s ezen °/«-on felüli értéket képviselő szolgáltatások szintén el vannak zárva a birói érvényesítés azon módjaitól, a melyek a pénzben fizetendő kamatoknál ki vannak zárva — azokat tehát csak önként fizetés esetén kaphatja meg a hitelező; 4 i) ha a kamat a tőkével együtt nem érvényesíttetett, sem a tőke iránti perben indokoltan fenn nem lett tartva annak külön érvényesítése és a tőke magában véve Ítéltetett meg, a kamat iránti követeléssel utóbb fellépni nem lehet.5 magyar ptkv. tervezet 1134. §., e részben külön törvényre útal. — Meg kell jegyezni, hogy azért egyes ügyleteknél ezen kamattól eltérő o/0 lett fentartva; így az 1877 : 20. t.-cz. 103. §-a szerint a gyám, vagy gondnok, a saját mulasztásából a gyámhatóságnak kellő időben be nem adott pénzek után 8o/0 kamatot köteles fizetni. •— 1895 : 35. t.-cz. 3. §. — stb. 1 L. Nagy i. m. II. 69. s köv. L, hol útal azon általános kereskedelmi szokásra, hogy a takarékpénztárak betéteinél, a föl nem vett kamatok a tőkéhez csatoltatnak s kamatoznak. — A C. 1897 máj. 5. 74. I. G-. Fabiny H. 353. 1. helyesen emeli ki, hogy a kamatok után kamatok kikötése nem lévén eltiltva, az kiköthető; azonban téves azon hozzátétel, hogy ez csak8o/0 magasságig lehetséges ; mert tényleg a kamatok kamatjának kikötése azon o/0 magasságáig lehetséges, a melyik egyáltalában kamat s ezzel egy tekintet alá eső mellékszolgáltatás kikötése lehetséges; ez pedig a magán okiratban a 8o/0-ot meghaladó o/0-ban történhetik — mint ez fent a szövegben látható —; helyes 1900 febr. 22. G. 628. Dtr. III. foly. XVII. 145, a hol azonban az alapkamat már a 8o/0-ot meghaladván, ez után kamat nem volt megítélhető. A német ptkv. 248. §. szerint ily kikötés érvénytelen, azonban takarékpénztáraknál stb. a lejárt kamat tőkésíthető. A magyar ptkv. tervezet 1137. §. szerint, kamat kamatja okiratban kiköthető. 2 1868 : 31. t.-cz. 4. §. 3 A római jog alapján általános szabály lett az, hogy további kamat nem követelhető, ha a kamatok összege a tőke nagyságát eléri, úgy, hogy ezen szabályt kifejezett kijelentésekkel kellett a törvényhozásoknak kizárni — pld. a szásztrv. 682; a drezdai jav. 253. §. — Az 1875 : 37. t.-cz. 286. §. a kereskedelmi ügyletekből eredő követelésekre nézve szintén kifejezetten zárja ki ezen szabályt. Nagy i. m. II. 70. 1. figyelmeztet, hogy a 3 évi elévülés a legtöbb esetben lehetetlenné fogja tenni ezen felszaporodást — supra alterum tantum —. 4 L. 1877 : 8. t.-cz. 2. §.; az elv kifejezést talált a C. 1885 ápr. 14. 24. sz. t. ü. h. második részben s az erre vonatkozó indokolásban ; ísv 1898 iun 21. G. 154. Dtr. III. foly. XII. 219. 5 Következik ez a tőkekövetelés mint főtárgy és a kamat, mint melléktárgy közötti viszonyból; és természetesen csak ott érvényesül ezen szabály, a hol a mellékkörülmények nem szólnak a concret esetben ezen szoros
