Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

579 A kamatnak gyakorlatilag igen fontos nemét képezik a késedelmi kamatok. E részben elv az, hogy ha a kötelezettség teljesítése határidőhöz van kötve, a hitelező a lejárat napjától, s ha ily határnap kikötve nem volt, a birói megintéstől, és ha ilyen sem történt, a per megindítása napjától késedelmi kamatot követelhet; bíróilag megítélt-, vagy egyezségbe foglalt oly követeléseknél pedig, a melyeknél a kamatfizetési kötelezettség nincs megállapítva, a teljesítési határidő lejártától kezdve jár a késedelmi kamat.1 Ha valamely kamatozó tőke visszafizetésére bizonyos határnap van kitűzve s a fizetés ezen határnapon nem teljesíttetik, az elmulasztott fizetési határnaptól kezdve, szintén késedelmi kamat fizetendő. A késedelmi kamat .pedig 1895 jul. 1-től kezdve, kisebb szerződési kamat esetében 5%, — ellenben az 5°/o-nál magasabb kamat kilTötése esetében ezen magasabb kamat, mely egyszerűen tovább foly.2 A késedelmen Invül a törvénynél, illetve a törvényes gyakorlatnál fogva a vétkesség is törvényes alapot nyújt a kamatfizetés követelhetésóre. kapcsolat ellen ; lehet pld., hogy a kamatszolgáltatás másnak lett engedményezve, vagy fizetése más időponthoz lett kötve, stb. L. még e pontokra nézve 575. 1. 1. jegyz. ; 1. azonban Endemann i. m. 524. 1. 1 L. 1895 : 36. t.-ez. 1. §,; 1881 : 60. t.-cz. 43. §. — L. C. 1896 máj. 7. 84/896. Fabiny L 233. 1. arra útal, hogy állandó gyakorlat, hogy oly esetben, midőn határozott lejárati nap nincs megállapítva, az adós megintése tekintendő lejárati napnak, s ettől jár a késedelmi kamat; 1. így Nagy i. m. II. 68. 1.; különben a lejárattól jár; 1. Endemann i. m. 526. 1. s a német ptkv. 289. s 291. §§.; magyar ptkv. tervezet 1180. §. — Ezen késedelmi kamat 1895 jul. l-ig 6o/0, azóta 5o/0-ot tesz; 1895 : 35. s 36. t.-cz. —• L. Franki, m. 659.1. a ki útal a Dec. 7. de liq. deb., a mely szerint barátságos felszólításnak nincs késedelmet megállapító hatálya; sőt kétséges adósságoknál a birói megintés sem állapítja meg feltétlenül a kamatfizetési kötelezettséget. Dec. 16. 26. eodem. Az utolsó Dec.-ban foglalt elvvel egyezik meg az, ha kártérítési s általában oly követeléseknél, a melyek összegét még csak a perben lehet tisztázni, kamat nem ítéltetik meg ma sem; s így az csak az ítéletben megállapított teljesítési határidő lejártától kezdve járhat; így C. 1885 ápr. 8. 7931/83. Márkus I. 267. számadási perben; ellenben 1896 ápr. 29. 23. I. G. Fabiny I. 209. ily esetben már a keresetindítástól kezdve állapította meg a kamatokat, a mi nem indokolt, ha a lejárat — illetőleg késedelem — a birói megállapítás előtt be nem állhat; a mi nem zárja ki azt, hogy oly esetben is korábbi legyen a lejárat, a mikor bizonyos kérdések birói megállapítása is szükségessé válhatik; pld. a számadásra kötelezett egyáltalában nem akar számadást adni. — A kártérítési követelésekre nézve is ingadozó a gyakorlat; C. 1898 nov. 9. 2598. Dtr. HL foly. XIV. 93. szerint késedelmi kamat jár, a kártétel napjától; 1898 nov. 16. G. 323 — ú. o. 152 — szerint a keresetindítástól jár kamat; pozsonyi itélő-tábla 1898 máj. 2. G. 17. Térfi II. 795 késedelmi kamat egyáltalában nem jár. — A szövegben foglalttal azonos elv foglaltatik a kereskedelmi törvény 282. §-ában, csakhogy itt nem kell a megintésnek bíróilag történnie. L. még Nagy i. m. II. 66. s köv. 1. 2 1895 : 36. t.-cz. 1. §. Eégebben a gyakorlat magasabb kamat kikötése esetén is csak a törvényes 6o/0-ot állapította meg késedelmi kamatképen. — C. 1888 decz. 28. 9749. Dtr. XXII. 130. a tőke lejárata idejétől kikötés nélkül is jár a késedelmi kamat. 37*