Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
569 Ezenkívül nem szűnt még meg az államjegyeknek —,4 és fenn lett tartva az osztrák-magyar bank jegyeinek kényszerforgalma.2 2. Kártérítés ; s a vagyonjogi érdek megtérítése. A kár-, illetőleg érdek megtérítés előzményét képező kár, minden hátrány, a mely valakit úgy vagyonában, mint személyi létében (psychicai állapota, erkölcsi sérthetlensége, a név s becsület érintetlensége körében) éri. Az előbbi, vagyis vagyoni kárt gazdasági, vagyoni s pénzbeli értékének közvetlen megállapítása folytán lehet valóságos ellenérték szolgáltatásával, s az előbbi állapot helyreállításával kiegyenlíteni. Ezzel szemben az ú. n. ideális, nem vagyonjogi hátrány, erkölcsi kár, és ezek következményeinek közvetett kiegyenlítése szintén lehetséges — a jogfejlődés által igazolt, s a modern jogrendszerek által is, bár eltérő terjedelemben, de tényleg elismert — anyagi kárpótlás által. Az ily kiegyenlítés mindig csak a fenforgó viszonyok keretében, s azokra való tekintettel hozható közelebb a — valóságos materiális értékkel nem biró — fenforgó hátrány különböző fokához és súlyához; s így szabad mérlegelés tárgya, ha előre fix tételeket nem állapít meg ily esetekre valamely jogszabály. Tulajdonképi s a szó szoros értelmének megfelelő teljes kártérítésnek, a teljes érdek megtérítésnek csak gazdasági károknál van helye.3 A vagyonjogi érdek megtérítésének kötelezettsége alatt pedig azon kötelezettséget értjük, melynél fogva valaki azon hátránynak kiegyenlítésére van kötelezve, mely másnak vagyonában, valamely cselekvőleges vagy 1 Az államjegyek kényszerforgalma, az állam hitelére alapított, bizonyos pénzösszegekről — 1—1, 5, 50 írtról — szóló államjegyeknek, teljes névértékű kényszerelfogadásában állott s áll; 1867:15. t.-cz.; 1878:25. t.-cz. ésezt módosító 1887 : 26. t.-cz. 110. s 111. cz.; 1892: 17. t.-cz. 22. §. — Az 1 frtos államjegyek már bevonattak ; a még hátralevő 5 és 50 frtos államjegyek bevonására vonatkozik az 1892 : 18. t.-cz. XIX. cz. és az 1899 : 31. t.-cz. az államjegyekből álló függő államadósság teljes beváltásáról. 2 Az osztrák-magyar bank az 1878: 25. t.-cz. által adott, s az 1887 : 26. t.-cz. által meghosszabbított—, 1898:1. t.-cz. 1. §. 3., 1899:4. t.-cz. által ideiglenesen érvényben tartott szabadalom 1899 : 37. t.-cz. által 1910 decz. 31-ig meghosszabbíttatott. Ezen szabadalom által biztosított egyik kiváltság —, mely a módosított alapszabályok 86. czikkében foglaltatik — a bank jegyeinek kényszerforgalmi jellegét állapítja meg; ezen kényszerforgalmi jellegre nézve 1. Sághy i. m. 12. §. V. s VI. — Ennek értelmében minden, a korona értékben teljesítendő oly fizetésnél, mely törvényes rendelkezés, vagy szerződésszerű kötelezettség, vagy más akaratnyilvánítás folytán nem teljesítendő érczpénzben, az osztrák-magyar monarchia mindkét államában, mindenki által, valamint minden közpénztárnál teljes névértékükben elfogadandók. — Az ausztriai értékről szóló bankjegyekről 1. 1899 : 37. t.-cz. 4. s 5. §§. 3 Eeiner János. A szerződésen kívüli kártérítési kötelmek i. m. 6. §. — L. még német ptkv. 253. s 249. §§.; s a magyar ptkv. tervezet 1140. §.
