Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
558 rint vagyoni jelentőséggel biró, vagy legalább arra visszavezethető1 szolgáltatásra köteles.2 A mai kötelmi jog, úgy mint az általában európaszerte kifejlődött s hazai joggyakorlatunkba is átment, sokkal nagyobb mértékben nyugszik a római jogelveken, mint más jogintézmények ; mindamellett úgy egészben, mint részleteiben sajátlagos fejlődést nyert. tárgyi értelemben; kötelem fogalma; 1. még Jogt. Közi. 1895. 52. s 1896. 1., 4., 6., 7., 9., 11., 13., 15., 16. s 18. sz.; a Fodor által szerkesztett Magyar magánjog III. köt.: Katona. Általános rész; Kiss Mór. A jogügyletekből származó kötelmek; Reiner János. A szerződésen kívüli kártérítési kötelmek; — a tankönyvirodalomban 1. Wenzel s Herczegh i. m. Kiemelendő a kötelmi jogra vonatkozó általánosabb kiterjeszkedésénél fogva is Nagy F. i. m. A magyar kereskedelmi jog kézikönyve. — A magy. ptkv. tervezetnek a kötelmi jog IV. részét képezi. 1 Vitás azon kérdés, hogy képezheti-e kötelem tárgyát oly szolgáltatás, mely nem bír vagyonértékkel? A régibb törvények szerint a szolgáltatásnak vagyoni jelentőségűnek kell lennie; így a szász törvk. 622. §. és a zürichi 955. §. azt határozottan kimondják. A hesseni jav. IV. r. 2. cz. és a bajor jav. II. r. 24. cz. egyenesen azt mondják ki, hogy a szolgáltatásnak a hitelezőre nézve kell vagyoni jelentőséggel birnia. A porosz LE., az osztr. ptkv. s a Code Napóleon nem tartalmaz határozott szabályt, azonban ott a magánjogi írók általában azon véleményben vannak, hogy a szolgáltatásnak vagyonértékűnek kell lennie. L. Koch. Das Eecht der Forderungen nach gemeinem und preussischem Recht. I. 44., 48. 1. Dernburg. Preuss. Privatrecht II. 42. 1. Sághy i. m. 113. s köv. 1. A német kötelmi jog tárgyában készült Entwurf eines allgemeinen deutschen Gesetzes über Schuldverháltnisse már nem kívánta meg, hogy a szolgáltatás vagyoni értékkel birjon, csak annyit irt elő, hogy a törvénynyel vagy jó erkölcscsel ellenkeznie nem szabad 2., 3. §§. Ugyanezen álláspontot foglalja el a német ptkv. 241. §., melynek tervezeteihez irt indokolás és emlékirat kiemelik, hogy a szolgáltatásnak nem kell a hitelezőre nézve vagyoni jelentőséggel birnia. L. Motive i. m. II. 5. 1. s Denkschrift i. m. 39. 1.; 1. azonban Endemann i. m. 109. §. s nála 470. 1. ') jegyz. az addigi irodalmi felfogások átnézetét. A német ptkv. ezen §-ával egyez a magyar ptkv. tervezet 914. §-a. — A ma hatályban levő hazai jogunkban erre vonatkozó általános és határozott szabály nem áll fenn, azonban a jogrendszer és gyakorlat azon iránya, mely általában nemcsak tisztán materiális, hanem intellectuális javakra s érdekekre is súlyt helyez, és azok védelmét is szükségesnek látja, egyenesen arra útal, hogy a nem vagyoni jelentőségű szolgáltatás is képezhesse érvényes kötelem tárgyát; így Hasenöhrl i. m. 24. s köv. 1. Az ő példáit átvéve — s csak élesebben formulázva — érvényes kötelem áll fenn, ha valaki arra kötelezi magát, hogy valamely színházba vagy műtárlatba tanulmányi czélokra fentartott helyekre bizonyos személyt •ellenérték nélkül beenged; vagy úgyanily körülmények között valakivel szemben arra kötelezi magát, hogy neki valamely művészeti ágban leczkéket ad. Hasonlóan érvényes és érvényesíthető kötelem keletkezik, ha valakinek szomszédja kertiében madarakra lövöldöz, a mi a másikat oly idegessé teszi, hogy e miatt ki szándékozik költözni; a szomszéd ezt megtudva s félve, hogy a békés szomszéd helyett rosz szomszédot kaphat, ígéretet tesz, hogy ő felhagy a lövöldözéssel; csak maradjon a másik azon lakásban. Ha ennek daczára nem hagy fel a lövöldözéssel, akkor arra bíróilag is kötelezhető; a mrt az 1881 : 60. t.-cz. 222. §. lehetővé is tesz, a mennyiben birság alkalmazásával szorítja a kötelezettet az abbahagyására, épen úgy mint más esetben a tűrésre vagy valamely személyes teljesítésre. 2 Sághy i. m. 32. 1.
