Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
545 irodalmi adalékokra nézve pedig azoknak szerzőit illeti a szerzői jog. A fordításon való szerzői jog a fordítót illeti.1 A szerzői jog átruházható jog; átmegy a szerző törvényes örököseire, és akár szerződés, akár halál esetére tett intézkedés által másokra is átruházható ;2 azonban végrehajtás tárgya nem lehet addig, a míg az magát a szerzőt, vagy annak örököseit és hagyományosait illeti.3 Azonban lehetséges az, hogy a jog nem a maga teljességében ruháztatik át, hanem csak bizonyos korlátolt körben ; pld. a kiadói ügylet által a szerző rendszerint csak azon jogot ruházza át a kiadóra, hogy ez a szerző müvét a megállapított példányszámban többszörözze és forgalomba helyezze ; de ez nem jogosítja a kiadót sem arra, hogy a kiadás elfogytával azt újra közzétegye, sem arra, hogy azt más nyelvre fordíthassa, vagy a nyomatott színművet nyilvánosan előadassa; a szerzői jognak ezen része a szerzőnél visszamarad.4 De viszont az átruházott terjedelemben a jogutód az átruházott jog gyakorlatában nemcsak harmadik személyekkel, hanem magával a szerzővel szemben is védelemben részesül; ezért pld. a szerző is a szerzői jog bitorlását követi el, ha a kiadónak átengedett művét a szerződés ellenére maga szintén kiadja.5 A szerzői jog bizonyos védelmi időhöz van kötve, a melynek lejáratával a szerzői jog tárgya mintegy köztulajdonná válik. Ezen védelmi idő a szerző egész életére és annak halála után még 50 esztendőre terjed. Álnév alatt vagy névtelenül megjelent művek, a mennyiben az első kiadás ideje a művön kitétetett, ettől számítandó 50 évig védetnek. De ha a mű meg1 1884 : 16. t.-cz. 1., 2., 8. s 53. §§. 2 U. o. 3. §. Ha a műnek több szerzője van, és ezek valamelyike örökös nélkül hal el, az elhunyt joga accrescentia útján a többi szerzőtársakat illeti. A kincstárnak háramlási joga a szerzői jogra nem terjed ki. 3 U. o. 4. §. Végrehajtás tárgya csak azon vagyoni előny lehet, mely a szerzőt, vagy örököseit, vagy hagyományosait a jogosult forgalomba hozatal, vagy nyilvános előadás folytán illeti. Ha a jog már másra lett átruházva, akkor lefoglalható; pld. a könyv kiadója ellen vezetett végrehajtáskor a kiadó által szerzett szerzői jog lefoglalható, és ha az a végrehajtási eljárás folyamán a végrehajtatóra ruháztatott, második kiadás a kiadó akarata ellenére is eszközölhető. Ellenben mindaddig, míg a szerző a közzétételi, fordítói vagy előadási jogot másra át nem ruházta, addig a törvény ethikai szempontból nem engedi meg, hogy a szerzőt, vagy örököseit, hitelezői végrehajtás útján arra kényszeríthessék, hogy valamely nem sikerült, neki nem tetsző, még csak tanulmányok után átdolgozandó s hasonló munkája akarata ellenére közzététessék. 4 L. 1875 : 37. t.-cz. 515. §. L. még Nagy i. m. II. 201. s 202. §§. s főleg 418. s köv. 1. s ott 14) jegyz., a hol reá mutat ezen két jog közötti kü* lönbségre s arra, hogy még akkor is van különbség ezen két jog között, ha a szerző jogát egészében ruházta át a kiadóra, L. továbbá ezen viszonyra Magyary G. A kiadói ügylet. Bpest 1893. és Jogi Szemle 1893. foly.; útal erre már Kováts i. ért. 181. s köv. 1. 5 1884 : 16. t.-cz. 6. §.3. pont. Maga a kiadói jog csak kötelmi viszony és jog; azonban a törvény az átruházott szerzői jognak védelmét adja meg az idézett §-ban s ezen védelem absolut; 1. erre nézve is Nagy i. h. 418. 1. Zlinszky-Reiner, Magyar magánjog. 8. kiad. 35
