Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
546 jelenésétől számított 50 év alatt a szerző neve a kereskedelmi minisztériumnál vezetett iktatókönyvbe bejelentetett, a védelmi idő ugyanaz, mintha a szerző neve alatt jelent volna meg. A szerző halála után kiadott mu a szerző halálától számított 50 éven át részesül védelemben. Az élőnyelveken megjelent irói mű fordítási joga a szerzőt csak 5 évig illeti meg.1 2. A képzőművészeti müveken való szerzői jog. Ezen jog tárgyai a képzőművészetnek — rajz, metszés, festés, szobrászat — szépészeti czélra szánt alkotásai, a melyek valamely művészi gondolatot testesítenek meg.2 Ide tartoznának az építészetnek alkotásai is, azonban ezeket a törvény positiv rendelkezése kiveszi ezen körből és védelem alól.3 A képzőművészet eszközeivel létrehozott oly alkotások pedig, a melyeknek kizárólagos vagy túlnyomó czélja nem szépészeti, hanem gyakorlati, így a műipar alkotásai nem ezen, hanem az ipari szerzői jognak képezik tárgyát.4 Ezen jognak önálló tárgya valamely képzőművészeti műnek más műfajban vagy más műnemben való jogos utánképzése is, pld. valamely olajfestmény után készült metszet, vagy kép után készült dombormű; csakhogy magának ezen műnek előállítása, vagyis valamely műnek más műfajban való utánképzése előfeltételként megköveteli azt, hogy az eredeti műnek szerzője beleegyezett legyen az utánképzésbe ; mert ennek hiányában az a szerzői jog bitorlását fogja képezni; épen úgy az is, ha az utánképzés az építészet, ipar vagy kézműipar valamely alkotásán utánoztatik a szerző beleegyezése nélkül.5 Ellenben meg van engedve a nyilvános helyeken maradandólag felállított műveknek más műnemben való utánképzése, valamint más művek utánképzéseinek is, önálló irói művekbe, a szöveg értelmezésére szolgáló, korlátolt terjedelemben való felvétele.6 Meg van továbbá engedve a műnek nem áruba bocsátás czéljából készült egyes utánképzése ; nemkülönben a benne foglalt motivumok olyatén szabad feldol1 1884 : 16. t. cz. 11—18. §§. A fennálló nemzetközi szerződéseink szerint, a szerződések értelmében védett külföldi munkák védelme csak annyi ideig tart, a mennyit a szerzőnek vagy jogutódainak azon ország nyújt, a hol a mű először tétetett közzé; így 1887 : 9. t.-cz. I. czikk; 1891 : 3. t -cz 1 cz 1 1894: 10. cz. I. cz.; 1901 : 6. t.-cz. I. czikk. 2 L. különösen Gierke i. m. 776. 1. Erre való tekintettel árjegyzékek is képezhetik ily védelem tárgyát, ha azok — mint gyakran előfordul valóságos művészeti képeket, fénynyomatokat stb. tartalmaznak ; azért helyesen emeli ki a C. 1893 márcz. 2<S. 3999. Márkus VII. 71., hogy a védelemnek azért nincs helye, mert a concret esetben az árjegyzék rajzai nem sorozhatok a műszaki rajzok közé. ^ 3 1884 : 16. t.-cz. 60. és 66. §§. L. Gierke i. m. 775. s köv. 1., a hol szintén kiemeli, hogy az építészet alkotásait positiv törvény kiveszi ezen körből, a hová lényegük szerint tartoznak. Azonban az építészeti tervraizok védelemben részesülnek. 4 U. o. 66. §. 5 U. o. 63. s 61. §§. ,6 ü; °' ,6^' 3* s 4> Pont- ^d. valamely műtörténelemben, valamelv szobrász alkotásainak rajzai.
