Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

544 kísérettel együtt nyomatik le.1 A szerzői jog bitorlását képezi a jogtalan fordítás is; pld. a fordítás jogának a mű elején történt fentartása daczára, a munkának a szerző beleegyezése nélküli fordítása.2 Az írói müvek jogtalan fordításához hasonló a zeneműnek a szerző beleegyezése nélkül kiadott minden olyan átdolgozása, mely önálló szerzeménynek nem tekinthető. Ilyenek a kivonatok, a zeneműnek más hangszerekre vagy szólamra berendezése, vagy egyes részeinek vagy dallamainak művészetileg fel nem dolgozott lenyomata.3 Színművek, zeneművek és zenés színművek nyilvános előadásának joga — mint érintve lett — kizárólag a szerzőt illeti; ugyanezen jog illeti meg a színmű jogosult fordítóját, fordításának nyilvános előadására nézve. Viszont a szerző a jogosulatlan fordítás és a jogosulatlan átdolgozás nyilvános előadása ellen védve van.4 Azonban a kizárólagos előadási jog a szerzőt csak akkor illeti meg, a többszörözve megjelent és árúba bocsátott zeneművek — de nem színművek — tekintetében, ha a szerző ezen jogot a mű czímlapján vagy elején fentartotta.5 Valamely szöveges zeneműnek vagy zenés színműnek előadásához rendszerint elég a zeneszerző beleegyezése; másfelől az ilyen műveknek zene nélküli előadásához a zeneszerző beleegyezése nem szükséges. Zenés színművekből nyitányok, felvonásközi és egyéb zenerészek színpadon kívül szabadon előadhatók.6 A szerzői jog szabályszerint a mű, írói mű, zenemű, rajz vagy ábra szerzőjét illeti meg; azonban vannak oly esetek is, a melyekben a tulajdonképi szerzőtől különböző jogi személyt illeti meg az; így illetheti meg a szerzői jog az akadémiákat, egyetemeket, más nyilvános tanintézeteket és más jogi személyeket az általuk ezen minőségükben létesített művekre nézve; épen úgy, mint a szabadalmi jog is illeti a kormányt, vagy valamely vállalatot, ha az oly alkalmazott találmányára vonatkozik, a kinek alkalmazásából, vagy hivatalos állásából folyó teendője, vagy szerződési köteezettsége volt ily gyártási eljárások s ipari termékek feltalálása.7 Ha valamely műnek több szerzője van és az egyes szerzők részei el nem különíthetők, a többszörözósi és közzétételi jog, a többieknek előzetesen adandó kárpótlás mellett, a szerzők mindegyikét illeti. De arra, hogy a műhöz nevét adja, a szerzők egyike sem kötelezhető. Többeknek irodalmi adalékaiból álló műre, mint egységes egészre nézve, a szerkesztőt, az egyes 1 1884 : 16. t.-cz. 47., 48. s 68. 88. 2 U. o. 7. §. :í U. o. 46. §. 4 U. o. 49., 53. s 54. §§. U. o. 52. §. Más irói művek — pld. versek, előadások és felolvasások — bárki által nyilvánosan előadhatók. 0 U. o. 50. és 51. §§. U. o. 15. §.; s 1895 : 37. t.-cz. 6. §.