Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

541 jutott szóbeli kifejezésre, hogy irásba foglalása lehetséges.1 Az nem jön tekintetbe, hogy ezen gondolat többé vagy kevésbbé eredeti-e, nagyobb vagy kisebb szellemi munka eredménye, irodalmi értékkel bir-e vagy sem?2 Tehát nemcsak a költészet és tudomány körébe vágó munkák, hanem irodalmi értékkel nem is biró alantas írói termékek, mint szakácskönyvek, vasúti menetreodek, lakjegyzékek stb. is tárgyai a szerzői jognak.:! Szükséges azonban, hogy a gondolat bizonyos, a szerző sajátját képező egyéni alakba legyen öntve. Sem a gondolat a maga szellemi elvontságában, sem az anyag, a melyre a gondolat leíratott, nem tárgya a szerzői jognak, hanem csakis az alak, a melyben a gondolat jelentkezik. A ki tehát másnak gondolatát a maga saját szavaival közzéteszi, az ha a forrást megnevezi, indiscretiót, ha a forrást meg nem nevezi, irodalmi plágiumot követhet úgyan el, de a szerzői jog tárgyát egyik esetben sem sérti.4 Az eredeti alak állhat a másik műveinek eredeti összetételi módjában is; ezért a többek irodalmi adalékaiból készült compilatiók, pld. az ú. n. anthologiák, chrestomathák, olvasókönyvek, versfüzérek, népdalgyűjtemények stb. is írói művek.0 Valamely írói műnek más nyelvre való fordítása is új eredeti alakot teremt; tehát a fordítás is írói mű.6 Hogy az írói mű nyomtatásban már megjelent legyen, nem lényeges; a még csak kéziratban levő természetére nézve is, s általában az 1895. decz. 26-iki osztr. szerzői jogról szóló trv. alapúi vételével. Mitteis. Zur Kenutniss d. literarisch-artistiscben Urkeberreehts. Stuttgart 1898. 1 1884: 16. t.-cz. 1. §. s kapcsolatban ezzel 6. j. 2. s 6.; erre lielyesen figyelmeztet Gierke i. m. 769. 1., mert szóval tartott előadások is részesülnek ily védelemben. 2 C. 1896. márcz. 24. 3516. Dtr. III. foly. V. 78. kiemeli, hogy a szellemi munka értéke s belső becse a szerzői jog védelménél tekintetbe nem vehető : s ezen alapon elvileg védendőnek mondja ki azon munkát is, a mely erkölcstelenséget tartalmaz. Ez téves, mert lehetetlen, hogy valamely erkölcstelen, vagy jogszabály által kifejezetten eltiltott szellemi alkotá,s védelme annyira terjedjen, hogy a szerző javára kártérítés Ítéltessék. — így Mitteis is i. m. 42. 1. 3 Mit értsünk irói mű alatt ? ezen kérdésre a törvénj' nem felel s azért megfejtése a tudományra és törvényalkalmazásra maradt. Vannak, kik csakis nagyobb, tervszerű gondolatelőadást — Dernburg. Preuss. Privatr. II. 303. í. —,. mások, kik csakis oly művet, mely az irodalmi forgalomra alkalmas — Dambach i. m. —, vagy csakis a művészi alakban — Kohler. Das Autorrecht 159—200. 1. — öntött gondolatelőadást tekintik irói műnek. Azonban mindezen megszorítások önkényesek és gyakorlatilag keresztül nem vihetők. L. ezen kérdésről Klostermann. Das geistige Eigenthum I. 150. és köv. 1.; Gierke i. m. 86. j. — Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a szerzői jog és a kiadói jog nem összeeső fogalmak, s hogy lehet szerzői jognak tárgya valami, a mi a kiadásra nem alkalmas. L. Nagy i. m. II. 418. s köv. 1. A magánlevelek nem tárgyai a szerzői jognak, különben is védve vannak a levéltitok megsértésére vonatkozó criminalis büntetések által. 1878 : 5. t.-cz. 327. j. 4 L. azonban az ily szóbeli előadásnak feljegyzése esetén, az irásba foglaláshoz való viszonyára nézve, C. 1901. ápr. 30. 901. Jogt. Közi. 190K 21. sz. melléklapja. 5 1884: 16. t.-cz. 2. 6 U. o. 8. — L. C. 1896. márcz. 24. 3516. Dtr. Hl. foly. V. 78.