Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
524 volt beadandó, illetőleg adandó be,1 melynek folytán^egygpkönyvi tárgyalás tartatik s a megengedhetó'ség iránt a biróság itéletileg határoz. Ez itélet felebbezhető s jogerejűvé válta előtt a rendezési munkálatok meg nem indíthatók. A rendezést követelni joga van úgy a volt földesuraknak, mint a volt jobbágyoknak,2 azonban a volt földesurak közül a földbirtokosok egyike is lehet felperes, a volt jobbágyok pedig csak együtt képeznek egy félt, s mint ilyenek állhatnak úrbéri perben akár fel-, akár alperesként." / 2. Az úrbéri perben való elönyomozás.4 V * A birtokszabályozás megengedése iránt hozott itélet jogerőre emelkedése után az illető törvényszék a íelmirés, b^sftjás és osztályozás eszközlésével és az 1836:10. t.-cz. C. §. g) pontja szerint megkivántató mindennemű segédadatok megszerzésével,5 egybeállításával és hitelesítésé1 1868:54. t.-cz. 25. §.; 1871:31. t.-cz. 18. §. e); 1871 : 53. t.-cz. 44. §.; 1880:45. t.-cz. 2. §.; s az erdélyi 1893. évi utasítás 5. §. 2 E részben az 1871 : 53. t.-cz. 45. §. által fentartott 1836:6. és 10. t.-cz. a volt jobbágyoknak is megadja a felperesi minőségben fölléplietés jogát; csakhogy a volt földesúrra nézve ez kötelező s mulasztása esetén az ügygondnok a volt földesúraság költségére rendeltetik ki — 1871 : 53. t.-cz. 48. §. —; ellenben a volt jobbágyoknak csak joga a fölléplietés. 3 Az erdélyi id. 1893. évi utasítás 62. §-a szerint is minden esetben külön képviseleti csoportot képeznek, Azonban azért nincs kizárva, hogy egyesek magukat külön ügyvéd által képviseltessék. így Keresztszeghy is i. m. 23. 1. L. még az erdélyi 1893. évi útasítás 38. §-át az idézésre nézve. — A megengedhetőség iránti kereset oly esetben sem lehetett és lehet fölösleges, a midőn a volt földesúraság az 1871:53. t.-cz. 48. §-a alapján köteles a rendezést kérni, vagy helyette ezt ügygondnok kéri, mert az id. §. még nem dönti el minden concret esetre nézve előre a megengedhetőséget, s még az is vita tárgya lehet, hogy in concreto épen azon §-ban szabályozott eset forog-e fenn ? L. különben ily értelemben az erdélyi id. 1893. évi útasítás 37. §-át. * 1836:10. t.-cz. 6. §. g); 1871:53. t.-cz. 44. §.; Erdélyre nézve az 1880:45. t.-cz. 10—12., 17. §§. s 1892:24. t.-cz. VII—XII. pont s az 1893. évi id. útasítás IV. fej. 5 Az 1836:10. t.-cz. 6. §. g) arra útal, hogy az úrbér behozatala idejebeli állapot, az akkor készült úrbéri lajstromokból, végrehajtási jelentésekből és egyéb segédadatokból a törvényes bizonyság, tiszti ügyész és a munkálkodó földmérő által nyomoztassák ki, valamint a jobbágyi tartozmányok jelen állapota is méressék fel és ezen felniérés hitelesíttessék ; — ezek után pedig a dűlők osztályozása megtétetvén, a rendezési terv a telki állományok új rajzolatát egyetemben kimutató földabroszszal együtt oly módon készíttessék el, hogy a haszonvehetlen és rendes mezei munkára nem alkalmas földek, a közben fekvő útak, valamint az olyan tájak is, melyek határjárás vagy valamely más viszontagság által elszakíttattak, a földmérői számításból kihagyatván, az illetőségek, a mennyire lehet, egy tagban jelöltessenek ki, vagy a körülményekhez képest osztassanak fel, végre a fenmaradó földek-, irtások- és javításoknak állapotja, mennyisége és ezeknek elegendő ára voltaképen világosíttassék ki; a dűlők mennyisége és minőségének osztályzata iránt pótlólag különösen rendeltetvén, hogy ezen osztályzat az egybehívandó
