Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

525 vei, ideértve az összehasonlító okiratot is, mindig egyik birói tagját bizza meg.1 Ezek folytán a munkálatnak a helyszinen leendő eszközlésére kellő határidő tűzendő ki, s az érdeklett feleknek kellőleg tudomására hozandó. Legelső teendő az úrbér behozatala idején volt birtpkállapotnak, az ide vonatkozó egykorú adatokból eszközlendő kinyomozása és megállapítása. E nyomozás rendszerint az úrbéri azonosítással, t. i. az úrbéri táblákban foglalt jobbágy-és zsellértelkeknek, a mostani állapot szerint a volt úrbéresek birtokában talált beltelkekkel és külsőségekkel való összeegyeztetésével, s az úrbéri táblákban megnevezett eredeti földesúraknak, illetőleg közbirtokosoknak és jobbágyoknak a mostaniakkal való összeköttetésbe hozásával veszi kezdetét. E részben a következő alapelvek szolgálhatnak irányadóid ; 1. Azon telkek, melyek mint ilyenek, az úrbéri táblákba vannak jegyezve, kétségtelen úrbériségnek tekintendők. 2. Azon telkek, melyek az úrbéri táblákba ugyan nincsenek beiktatva, de későbbi időkben rendes úrbéri tartozások alá kerülve, ezeknek szakadatlan megvétele által úrbérieknek ismertettek el, szintén kétségtelen úrbérieknek tartandók. 3. Azon telkek, melyek nem rendes úrbéri, hanem szerződési elbánás alatt voltak, rendszerint úrbériekül veendők, ha a szerződési feltételek az úrbérieknél enyhébbek, vagy ha legalább azokkal egyenlők, és így a szerződések jellegüknél fogva úrbért pótlóknak tekintendők; de az ellenkező bebizonyítása nincs kizárva ; ha ellenben a szerződési feltótelek az úrbérieknél terhesebbek, az illető földek majorsági földekül veendők, a míg az ellenkező be nem bizonyíttatik. 4. A rovatos összeírásban foglalt telkek úrbérieknek tekintendők, ha azoknak majorsági természete más törvényes bizonyítékokkal ki nem mutattatik.2 Az úrbéri telek azonosítását követi, vagy azzal egyidejűleg történik, ott, hol a birtokrendezés az egész határra kiterjed, az egész határnak és pedig az egyes birtokosok, illetőleg a külön birtokrészietet képező területek szerinti felméretése; ha pedig a rendezés csak egyes részekre történik, pld. ha csak legelőelkülönítés, vagy erdőszabályozás, szóval részletes birtokrendezés forog szóban, csak a szabályozás tárgyát képező terület mérendő fel. felek jelenlétében, nemkülönben alkalmatos, részre nem hajló s az úraság és jobbágyok által szabadon és egyenlő számmal választandó személyek hozzájárulásával történjék meg. 1 Az eljárásra nézve főleg az 1871 :53. t.-cz. 44. §. végbekezdése s 45. §.; az 1877 : 12. t.-cz. és 1836:10. t.-cz. 6. §. g); Erdélyre nézve az előző lap 4. jegyz. id. jogszabályokat. 2 L. Tóth Lajos. Úrbéri kalauz i. m. 315. 1.