Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

506 oéri vagy úrbért pótló szerződés szerint, hanem az 1836: 4. t.-cz. 14. §-a értelmében 1 a megszállásig, viszonszolgáltatás mellett osztattak ki, szintén a birtokosok tulajdonai maradnak, és a kárpótlás azokért is az általános úrbéri kárpótlási szabályok szerint aránylag járt.2 6. Foglalások.^ Foglalás az úrbéri állománynak a földesúri magánbirtokból vagy a közösökből foglalás, pld. elszántás által, vagy más módon történt nagyobbítása; valamint annak a volt földesúraság által tett foglalásból, pld. a jobbágyok által használt telek elvétele által származó kevesbítése; tehát akár a jobbágy, akár a földesúr tette a foglalást, az ezen rovatba sorozandó. Az ily foglalásokra nézve különbség teendő, hogy az úrbéri rendezés előtt, tehát a volt földesúr és volt úrbéresek közötti közösség fennállása alatt, vagy után merült-e föl a foglalás iránti igény ? Előbbi időre nézve a foglalás úrbéri megitélés alá esik, és mindenik elfoglaló köteles az általa elfoglalt birtokrészeket annak visszaadni, a kitől a foglalás történt;4 azonban ezen visszakövetelési jog, illetőleg visszaadási kötelezettség tekintetében a következő kivételek és korlátok lettek felállítva : a) az 1820 jan. 1-éig fennállott békés birtokot egyik sem támadhatja meg; b) az 1820 jan. 1-je óta 1859. év végéig történt foglalások iránti kereset, akár külön per útján, akár pedig az úrbéri rendezési-, legelő vagy erdő elkülönítési perrel együtt, csak 1859 decz. 31-ig volt megindítható. A meg nem támadható, s ennélfogva a jobbágyok birtokában maradó foglalások után sem úrbéri kártérítés, sem másfelől legelő- vagy erdőilletmény nem jár.5 1 Ily eset akkor merült fel, midőn a kötelességeit nem teljesítő jobbágy úrbéri úton kimozdíttatván, annak telke árverés alá bocsáttatott, s az árverés eredmény nélkül maradván, az üres telkek a megye által, illetőleg annak közbejöttével, a megszállásig adatott át a vállalkozó jobbágynak. 2 18,71 :,t-'cz- 8-> 9. §§. Ily esetben tehát az országos alapból oly mértékű kárpótlásnak van helye, mely az illető határra nézve, a törvénves mértékű egész telek után megállapított úrbéri kárpótlás összegéből, a telekrészre holdszám, illetve négyszögöl szerint esik. 3 1836: 10. t.-cz. 7. §.; 1853 márcz. °L. nyiltparancs 7. S.; 1X71 -53 t.-cz. 10—13. és 69. §§. * 1871 : 53. t.-cz. 10. §.; 1836 : 10. t.-cz. 7. §. ° L. 1871 : 53. t.-cz. 10. §. Erdélyre nézve a 69. §. ezen rendelkezése akként lett módosítva, hogy a) oly békés birtok, mely már 1829 jan. 1-én fennállott, többé meg nem támadható : b) a kereseti jog elenyészett, ha a per 1862 decz. végéig, a székelyföldiekre pedig 1870 jan. l-ig meg nem indíttatott. A foglalásra nézve kellő időben megindított keresetet, úgy szintén azt, mely az 1859 decz. 31. óta tett foglalásokra vonatkozott az esetleg folyamatban volt, vagy folyamatban lehető úrbéri perrel egyesíteni s együttesen eldönteni rendelte az 1871 : 53. t.-cz. 10. S-a.